Minél előbb ismerd fel és tudatosítsd magadban, hogy időben változtathass rajta!

Hét tulajdonság, amivel könnyen kikészítheted magad

1. Másik(ok) elvárásainak való megfelelni akarás

Ha túl erős benned a megfelelni akarás, a megfelelési kényszer, akkor nagy esélyed van rá, hogy nem a saját életed éled. Hiszen mások kimondott vagy kimondatlan vágyai, érzései és céljai mindig fontosabbak és előbbre valók lesznek, mint a sajátjaid.

Sok energiáidat emészti fel, hogy fél szemmel folyamatosan a másik elvárásait és kívánságait fürkészd. Az pedig még többet, ha nemcsak egy (két) személynek, hanem mindenkinek meg akarsz felelni, mindenkivel jóban akarsz lenni… Az ellentmondó érdekek és elvárások közötti lavírozás nagyon kimerítő tud lenni. Sajnos van, aki egy egész élet energiáját erre pazarolja.

2. Tökéletességre törekvés (maximalizmus)

Ha folyton a tökéletességre hajtasz, akkor állandóan úgy érzed, hogy még és még, és egyre többet és jobban kell, hogy teljesíts. A maximalizmus, a hozzá kapcsolódó teljesítménykényszer, illetve bizonyítási vágy görcsössé tesz, állandó lelki vigyázzállásba kényszerít. Nem tudsz megállni, pihenni és igazán örülni sem az elért eredményeknek, mert már ott lebeg szemed előtt a következő megmérettetés terhe.

De ha már a tökéletességnél tartunk, akkor érdemes szem előtt tartanod, hogy a kiegyensúlyozott, teljes élethez a lazítás, a feltöltődés és a szórakozás ugyanúgy hozzátartozik, mint az aktivitás, a teljesítmény és az eredmények elérése.

3. Önmagadnak tett ígéretek megszegése

Előfordult már veled, hogy megfogadtál magadnak valamit, aztán nem teljesítetted? Kivel nem? De jó ha tudod, hogy minden önmagadnak tett, ám be nem tartott ígérettel azt közvetíted önmagadnak, hogy nem bízhatsz és nem hihetsz önmagadban. A nem teljesített fogadalmak egyfajta önbecsapások és “ön-cserbenhagyások”, amelyek apró lyukakat ütnek önbizalmad és önbecsülésed páncélján, amiken keresztül elszivárog az energiád. Az apró lyukacskák idővel egyre nagyobbakká válnak, és amikor tényleg szükséged lenne rá, ott állsz önvédelem és önerő nélkül.

4. Túlzott aggodalmaskodás

Ha szereted tudni, mit hoz a holnap, ha szeretsz felkészült lenni és előre tervezel, hogy megelőzd a problémákat, az hasznos és bölcs dolog. Ilyenkor hozol egy döntést, hogy az adott helyzetben hogyan fogsz cselekedni, esetleg készítesz A és B tervet, és ezzel elűzheted a félelmeket és a bizonytalanságot.

Az aggodalmaskodás viszont görcsbe ránt, bizonytalanná és tehetetlenné tesz, és rengeteg kreatív, mentális energiát emészt fel. Felmérések szerint az aggodalmaink túlnyomórésze felesleges önparáztatás, mert vagy soha nem következik be az, amitől tartunk, vagy nincs hatásunk, befolyásunk a dolgokra, vagy olyan múltbéli eseményekre vonatkoznak, amelyeken már úgysem tudunk változtatni.

5. Halogatás

Ez egy gyakori mumus, ami sok ember energiáját csapolja. A halogatás az, amikor tudatosan és rendszeresen elódázod azt, amiről tudod, hogy meg kell csinálod. Ilyenkor az idővel, mint energiával fizetsz, amit sosem kapsz vissza. Másrészt pedig rengeteg cselekvési energiát elvesztegetsz azzal, hogy különböző pótcselekvésekbe menekülsz, ami persze az adott pillanatban felettébb fontosnak és halaszthatatlannak tűnik, és így igazolni látszik, hogy miért is nem a valóban fontos dologgal foglalkozol.

6. Bűntudat és önmarcangolás

Bűntudatot akkor érzel, ha megszegtél vagy nem tettél eleget valamilyen erkölcsi parancsnak vagy belső normának. Gyakran jelentkezik lustaság, vagy épp a halogatás következményeként…

Ám lehet, hogy te is úgy jártál, mint az a sok ember, akibe a bűntudatra való hajlam már gyermekkorában belekódolódott a külvilágból érkező negatív kritika és a kisebbrendűségi érzés révén. Az önmarcangolásra hajlamosak többsége a „nem felelek meg”, „nem érdemlem meg” életérzéssel kínlódja végig az életét. Ha egy pici sikert ér el, akkor vagy a szerencsének tudja be, vagy gyorsan úgy „rendezi” a dolgokat, hogy „elpártoljon tőle a szerencse”.

7. Irigység, elégedetlenség

A két érzés hasonlít abban, hogy mindkettőnél arra figyelsz, ami (másnak talán van, de) neked nincs vagy belőled hiányzik, ahelyett hogy arra figyelnél, az becsülnéd meg és abból építkeznél, amid már most van.

Azért ne becsüljük le ezt a két érzést, mert ha ezeket kellő tenni akarás és pozitív, haladást szolgáló lépések követik, akkor akár a fejlődés kezdő lökései is lehetnek.

Ám az irigység és az elégedetlenség érzés tenni akarás és konstruktív cselekedetek hiányában igazi életenergia-szivattyúkká válnak, és beleragasztanak egy folyton sóvárgó, de tétlen, keserű, ön-és környezetromboló életfelfogásba. Forrás


HA TETSZETT A CIKKÜNK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!