Dargay Attilára, a magyar rajzfilm egyik királyára emlékezzünk!
Hét éve, hogy eltávozott az az ember, aki sokunknak szerzett felejthetetlen perceket, akinek a rajzfilmjein nem csak mi, de a gyermekeink is felnőttek, kacagtunk a fordulatokon, izgultunk a főszereplőkért, drukkoltunk, nehogy a gonosz győzzön...
A Képzőművészeti Főiskolát 1948-ban végezte el. 1951-ben a Nemzeti Színház díszletfestője, 1951–1954 között a rajzfilmgyártásban gyakornok, 1954–től 1957-ig tervező, 1957-től rendező. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem azok nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tudott szólítani, nevettetni. 2007-ben Budapest díszpolgárává választották.
A hatvanas évek elején, az "animációs új hullámban" Jankovics Marcellel és Nepp Józseffel együtt teremtette meg az első magyar rajzfilmsorozat népszerű hősét, Gusztávot (1964).
Ezt követte többek között a Pom Pom meséi (1978-82) és A nagy ho-ho-ho-horgász (1982-84).
Dargay ezeket rendezőként jegyezte, a rajzoló Sajdik Ferenc volt.
Maradandót alkotott a rajz-játékfilmek területén is: Lúdas Matyija 1976-ben a második magyar egész estés rajzfilm volt, amely számos külföldi és magyar díjat kapott.
1980-ban jött az óriási népszerűséget hozó Vuk, amelyet a Szaffi (1984) és Az erdő kapitánya (1987) követett.
Még emlékezetes rajzfilmjei a Sün Sámuel, a Hetedik testvér, Három nyulak és sorolhatnánk....
Ezeken túl a jelentős számú képregénye is nagy népszerűségnek örvendett, melyek a Pajtás újságban és a Füles rejtvényújságban jelentek meg, de számos mesekönyvet és ifjúsági kiadványt is illusztrált rajzaival.
Nektek melyik volt a kedvencetek?
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
