Arról még nem közölt részleteket a miniszter, hogy mikor léphet életbe a módosítás.

Még szerdán nyilatkozta azt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, hogy véleménye szerint a több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek továbbfoglalkoztatásának eszköze lehetne, hogy a munkavállalók - a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, majd azt elérve - járulékterhe lépcsőzetesen csökkenjen. Azt is mondta, hogy szerinte felesleges a nyugdíjasok munkavállalásába közbeiktatni a szövetkezeteket.

A kormányinfón Gulyás Gergely hasonló lépéseket jelentett be, a portál szerint a következőket:

  • nem kell a nyugdíjfolyósítást felfüggeszteni, ha a minimálbér tizenkétszeresét eléri a nyugdíjasok munkában szerzett jövedelme
  • a munkából szerzett jövedelem után csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, más közterhet nem.

Arról még nem közölt részleteket a miniszter, hogy mikor léphet életbe a módosítás.

A kabinet ezzel a lépésével gyakorlatilag feleslegessé teszi a nyugdíjas szövetkezetek működtetését.

Már 2017. júliusa óta működhetnek Magyarországon a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, melyek lényege, hogy azok az idősek, akik még dolgoznának újra munkába állhatnak munkaerő-közvetítő szervezetek segítségével. Míg ez az aktív időseknek a juttatások mellé bevételt biztosít, addig a munkáltatók kedvezményesen, csökkentett terhek mellett foglalkoztathatják a jelentkezőket. eddig már több mint száz nyugdíjas-szövetkezetet bejegyezése történt meg, és e szervezeteknek nem csak közel 20 ezer tagjuk van, de mostanra mintegy 80-100 millió forintnyi szerződésállományt is kezelnek. (Magyarországon körülbelül 2,7 millió nyugdíjas van, közülük körülbelül 800 ezret érhet el a rendszer.)

A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nincs. E jövedelmük alapján csak tizenöt százalékos mértékű szját kell fizetniük. Mivel társadalombiztosítási járulékfizetés nem történik, a járulékfizetésen alapuló szolgáltatások nem kapcsolódnak. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a nyugdíjas státuszon alapul.

Járulékfizetés hiányában a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja e tevékenysége alapján nyugdíj-biztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, azaz sem szolgálati időt, sem 0,5 százalékos nyugdíjnövelést nem kaphat. Ez jelentős különbség a nyugdíj mellett biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban) történő foglalkoztatástól, ahol a nyugdíjjárulék fizetés 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelésre ad jogosultságot. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében végzett tevékenység után nem kell szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulást sem fizetni. Forrás


HA TETSZETT A CIKKÜNK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!