Szécsi Pál olyan slágereket énekelt, mint az Egy szál harangvirág, a Kismadár, a Két összeillő ember, a Talán sok év után, a Kósza szél, A távollét, az Adagio, a Carolina, a Gedeon bácsi.
1974. április 30-án bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódtak személye köré, melyek napjainkig élnek.
Bálvány volt, pedig akik közelebbről ismerték, tudták, hogy nagyon sebezhető, érzékeny ember. Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában… ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, mint akinek indult.
Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten. Apja Szécsi Ferenc nyelvész/író. A 30-as években több könyve is megjelent: Anyja Szemere Klára polgári származású, külkereskedelmi levelező. A szülők 1937-ben kötöttek házasságot, három gyermekük született: Mária, Katalin és Pál. Szécsi Ferenc zsidó származású volt, ezért a zsidóüldözés miatt mindhárom gyereket megkeresztelték (Kati és Pali felnőtt korukig nem is tudták, hogy édesapjuk és anyjuk is zsidó volt.)
Szécsi Pál nem volt egy éves, amikor apját a háború végén agyonlőtték származása miatt. Majd anyja Mezőtúrra nevelőszülőkhöz adta. 1956-ban az anyjuk Amerikába disszidált, a két kisebb gyereket itthon hagyva, legidősebb nővérüket Bécsig magával vitte, de őt is otthagyta a pályaudvaron. Az anyjuk disszidálása után a két kiskorú állami gondozott lett, mivel a Budapesten élő, lakással rendelkező anyai nagymamájuk lemondott a gyámságukról. Később sem támogatta a két gyereket, sőt ahol tudott betartott nekik, mindig azt hangoztatva, hogy a “Szécsi gyerekek úgyis bűnözők lesznek”. Ezután Kati és Pali csak magára és egymásra számíthatott. Az énekes későbbi pszichés gondjai, súlyos idegi problémái gyermekkorára vezethetők vissza.
18 évesen megismerkedett a 23 éves, lengyel modell Grazyna Haase-szel, aki miatt márciusban a Szabadság-hídról a Dunába ugrott. Ez volt az első öngyilkossági kísérlete, s akivel 1962. június 17-én házasodtak össze Budapesten. Három hónap múlva a pár Lengyelországba költözött. Varsóban kapott manökeni állást, gyorsan megtanult lengyelül, és a modellkedés mellett idegenvezetőként is dolgozott. A kapcsolatnak már 1965 évelején vége lett, de Szécsi egy darabig még Lengyelországban maradt, s csak 1966 januárjában költözött vissza Budapestre.
1967 tavaszán megnyert egy amatőröknek szervezett eszperantó dalfesztivált Salgótarjánban. Ezután kezdett el énekelni tanulni Majláth Júliánál. A Magyar Rádió és Televízió szakgárdája beválogatta az 1967-es Táncdalfesztivál énekesei közé, amelynek első elődöntőjében, július 20-án énekelte a Csak egy tánc volt című dalt, amellyel elindult énekesi karrierje. (Július 27-én a II. elődöntőben az Édes öregem című dalt énekelte .)
Énekesi karrierje szépen ívelt felfelé, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette. Az 1968-as Táncdalfesztiválon az Akkor is lesz nyár című dalt énekelte, igaz mérsékeltebb sikerrel, mint az előző fesztiválon, de a rádiófelvételek és fellépések kárpótolták csalódottságáért. Közben habzsolta az életet, mindig szerelmes volt, nem vetette meg a futó kapcsolatokat, sem a férjezett nőket.
Aztán jöttek az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország könnyűzene-imádó közönsége a lábai előtt hevert. Szécsi tette Kósza szél címen országszerte közkedvelt dallá az 1969-es San Remói 2. helyezett dalt.
Próbálta fegyelmezetten viselni a hihetetlen népszerűséget, de egyre nehezebben ment neki. Magánélete tele volt kudarcokkal, a fantasztikus karrier ellenére, egyre jobban magába zárkózott, és egyre gyakrabban és egyre többet ivott. Megpróbálkozott a külföldi karrierrel is. Németországban Paul Moro néven adták ki lemezét, de ott nem sikerült befutni.
Szécsi Pálnak a magánéleti kudarcok, sérelmek ellenére folyamatosan voltak szakmai tervei, fejlődni, újítani szeretett volna. Például kitalálta, hogy női vokálegyüttest szervez a műsoraihoz, ezért elkezdett énekesnőket keresni. Így talált rá Cserháti Zsuzsára, akit beajánlott a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójába, és a Szécsi-show szereplőjévé is vált.
Sérült és érzékeny lelkivilágát mi sem tükrözi jobban, mint az az eset, amikor 1970-ben egy októberi napon találkozott Bánki Lászlóval a Magyar Telelevízió könnyűzenei osztályának vezetőjével, aki annak idején beválogatta őt a táncdalfesztivál énekesei közé, és később is támogatta. Bánki megdorgálta Szécsit, amiért lemondott egy televíziós felkérést, emlékeztetve rá, hogy őt az MTV indította el a pályáján. Bár Bánki hozzátette, nem haragszik, Palika mégis nagyon szívére vette a dolgot, úgy érezte csalódást okozott egy olyan embernek, aki vele jót tett. Hirtelen sötétnek látott mindent maga körül, és ismét elszánta magát a végzetes lépésre. Valahonnan szerzett gyógyszert, hazament és konyakkal bevette a tablettákat. Harangozó Terit hívta telefonon, aki értesítette a mentőket. Utána nyolc napon keresztül eszméletlenül feküdt és géppel lélegeztették. Szerencsére gyorsan felépült a dolog után, csak a nyakán a gégemetszés helye maradt örök emlékül, valamint az életét megmentő Harangozó Teri neve Szécsi Pál első dalszövegében.
Az 1971-es Táncdalfesztiválon Szécsi Pál a Pillangó című dalt énekelte, de sajnos nem érte el az általa és a szerzők által várt fesztiválsikert.
Szécsi Pál 1972 januárjában a Magyar Rádió Ablak című műsorának volt vendége, ekkor találkozott a nála 12 évvel idősebb Domján Edit színésznővel, és vette kezdetét az azóta legendássá vált 10 hónapos szerelmük. Edit eljárt Pali fellépéseire, szakmai tanácsokkal segítette, minden szabad percüket együtt töltötték. A környezetükben azonban sok volt a “jóakaró”…. Szakításuk után két hónappal Edit levelet írt Szécsi Katalinnak, hogy vigyázzon öccsére, mert ő az életben már nem tud többé segíteni neki, és félti Palit, mert szerinte X-ék befolyása alá került. Majd pár nap múlva Domján Edit 1972. december 26-án öngyilkos lett. Szécsi Pállal nővére közölte Edit halálhírét, majd mentővel beszállították egy pszichiátriai intézménybe, ahol egy héten keresztül altatták, nehogy kárt tegyen magában.
Mivel magát okolta Edit halála miatt, és félt, hogy a közvélemény is őt fogja hibáztatni, ezért 1973 februárjában (Nyugat)-Németországba szökött. Hamburgból felhívta az édesanyját, akinél nővére épp kint tartózkodott, hogy szeretné meglátogatni ő is. Az anya azonban közölte vele, nem azért ment ki Amerikába, hogy a kölykei utána menjenek… Így miután frontálisan ütközött autójával, és Volkswagenjét totálkárosra törte, de szerencsére megúszta a balesetet, csak az arcán sérült meg, a hányatott németországi kalandja után júniusban visszatért Magyarországra.
A szakma megbocsátotta neki a disszidálási kísérletet, sőt a belügy részéről is megúszta egy ejnye-bejnyével és némi pénzbüntetéssel. S. Nagy István a “szárnyai alá vette”, és dolgoztak a következő nagylemezén.
Szécsi anyagi gondokkal küzdött, még lakását is kénytelen volt eladni. újra összecsaptak a feje felett a hullámok. Alkoholizmusa is súlyosbodott.
Nyolcszor próbált meg öngyilkosságot elkövetni, de az utolsó pillanatban mindig segítséget kért, így ismerőseinek sikerült megmenteni az életét. 1974. április 30-án, az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni: az énekes önkezével vetett véget életének. Mindössze 30 éves volt.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
