A diólevélben van egy juglon nevű vegyület, amely baktérium-, gomba- és vírusölő tulajdonságokkal rendelkezik, és képes elpusztítani akár még a Candida albicans nevű gombát is. A diólevélnek ezen kívül tonizáló és nyálkahártya-összehúzó hatása is van.
A diófalevélből készített krémet mindenféle bőrproblémákra, továbbá reumásoknak számára is ajánljuk! A krémet masszírozzuk a beteg testrész környezetében. Tapasztalni fogjuk jótékony hatását! Semmiféle mellékhatása nincs, csak arra kell figyelni, hogy eleven sebbe ne kerüljön.
Diófalevél krém készítése - 25 dkg olvasztott zsiradékba tegyünk 10 nagy diólevelet és 10 nagy körömvirág fejet. Hagyjuk összeérni három napig. Ezután gőz fölött melegítsük 10 percen keresztül, majd szűrjük le. Zárható üvegbe, dobozba tegyük, és hűtőben tároljuk. Fél éven keresztül használható!
Bármilyen zsiradék alkalmas a krém készítése - pl. étkezési sertészsír vagy kókuszzsír is.
Diólevél-olaj - 10 dkg friss diólevelet 2 dl növényi olajban áztatunk 20 napon keresztül. Lehetőleg hidegen sajtolt napraforgó- vagy repceolajat használjunk! Szűrjük le, majd száraz, hűvös helyen lezárva tároljuk. Fekélyek és egyéb bőrbetegségek gyógyítására alkalmas.
A diólevél fertőtlenítő, összehúzó, hámosító hatása külsőleges használatkor is érvényesül. A diólevélből legtöbbször teát, főzetet készítenek.
Teakészítés
4-5 kávéskanálnyi (száraz, tört) diólevélből 2,5 dl vízből készített főzetet javallanak külsőleges használatra, borogatásként alkalmazni ekcémák, pattanások, bőrgennyesedés ellen.
Az erdélyi népi gyógyászatban a diólevél-teát csak hajhullás és korpásodás esetén alkalmazták. A gyógyító hatás természetesen azonos. A hazai népi gyógyászat is alkalmazza a diólevél-borogatást, bőrkiütésekre, fagyásokra, kelésekre, és ülőfürdőként aranyér-panasz esetén.
A német népi gyógyászatban a könnyebb - viszkető, nedvedző és varas - sebeken, sérüléseken kívül reumát, lábizzadást kúráltak vele.
Mikor szedjük?
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!A diólevelet június végétől augusztusig lehet gyűjteni, addig, amíg szép sötétzöld a színe de még nem jelennek meg rajta a rozsdafoltok. A leszedett, ép, nem foltos leveleket pormentes szellős, de száraz helyen kell szárítani.
