Ez a Facebook bejegyzés futótűzként terjed.
Nagyon figyelj oda a lángok színére. Ha kék a láng, akkor minden jól, és a láng hőmérséklete 1500-1700 Celsius fok körül alakul. Ha a lángok inkább narancssárga/vörösek, nagyobb dózisú oxigénnel kevert gázt adnak el neked, ami 900-1200 Celsius fok körüli alacsonyabb lánghőmérsékletet eredményez, és ezért több a gázfogyasztás és gyorsabban pörög a mérő - és többet fizethetünk.
Jöttek is a kommentek:
Én 42 éve gázszerviztechnikus vagyok. Valóban kéknek kell lenni a lángnak. Sajnos szokták hígítani akkor olyan halványabb kék. Ami a fenti képen látható az szerintem valamilyen levegőszennyezés miatt színes lehet. Ha fehéres-sárgás megnyúlt a láng akkor nagy a baj, mert kormoz és mindent ami fölötte van kormos lesz. Nehezen tisztítható. Sokat fogyaszt és nem tudja átadni a meleget a láng, mert a korom jó hőszigetelő. Azonnal szervizest kell hívni aki nem ver át lehetőleg!
'Már anyósom is panaszkodott huszonéve, hogy ugyanaz a mennyiségű leves, van, hogy sokkal több idő alatt fől meg a gáztűzhelyen és a láng színe sem ugyanaz.'
A gázszerelők mondták, hogy magyar palagázt nyomnak bele (Az legalább van) és nem oxigént. Ez nehezebben gyullad be és ezért még PB gázt is nyomnak bele. Ahogy mínusz fokok vannak azonnal piros a láng. Ez így van évek óta.
'Arra gondolt valaki, hogy esetleg szervizeltesse a készüléket? Kettő csavarral be lehet állítani a gáz levegő arányt a tökéletes égéshez.'
Akkor sárgás a láng, ha nem kap elég levegőt az égő előtti előkeverés során. /primér levegőt/.
A hivatalos válasz ez:
1. számú hiedelem: „Hígítják a földgázt”, ezért fűtőértéke csökken.
Tények:
- A gázszolgáltatók (gázértékesítők) csak szabványban meghatározott minőségű, szagosított gázt szolgáltathatnak (földgáz: MSZ 1648, PB-gáz: MSZ 1601).
- A földgáz változó átmérőjű (nagynyomású földgázszállító és elosztó-) vezetékeken keresztül jut el a termelés helyéről a lakótelepülésre, vagy az átvevő gázfogadó állomásig.
- A nagynyomású távvezetékekben a földgáz 40-75 bar nyomással áramlik.
- A nagynyomású vezetékrendszer 5782 km-nyi hosszának mintegy 400 pontján folyamatos a földgáz mennyiségének és minőségének a mérése.
- A mérés automatikus, távvezérlésű.
(Ellen)érvek:
- A földgáz a vezetékekben nagy nyomással áramlik, melybe – manipulációs szándékkal – beavatkozni műszakilag és anyagilag is komoly kihívást jelentene valamennyi gázipari szereplőnek (a termelők, a földgázszállító, az elosztó- és szolgáltató társaságok).
- A földgáz szagosítását a szolgáltatóknak történő továbbadás előtt a FGSZ Zrt. végzi.
- Ez a beavatkozás nem minőségrontás, hanem szükséges folyamat. A földgáz és PB-gáz tartós belégzése légzészavart, fulladást okoz. A robbanási és egészségügyi veszély csökkentésére, a szivárgó gáz észrevehetőségének biztosítására a gázt mesterségesen szagosítják, ennek eredménye a mindenki által ismert „gázszag”.
- A szagosító anyag térfogata lényegesen kevesebb, mint a földgáz térfogatának ezreléke, ilyen csekély koncentrációban az összetevők a fűtőértéket elhanyagolható mértékben befolyásolják.
- A földgáz „hígítása”, azaz más gázzal történő keverése veszélyes. Levegővel keveredve például robbanó elegyet képez, amely bármiféle gyújtó hatás esetén robban.
- Ilyen beavatkozás tehát a szolgáltatás biztonságának fenntartása szempontjából sem megengedhető.
- 2012-ben az FGSZ Zrt. közel 10 000 millió m3 földgázt adott át a szolgáltatóknak vagy közvetlenül a felhasználóknak.
- Ekkora mennyiségű gáz összetételének minimális megváltoztatásához is hatalmas mennyiségre lenne szükség a helyettesítő gázokból. Emiatt a szállító, az elosztó és/vagy a szolgáltató nemhogy nem profitálna ebből, de komoly anyagi veszteséget szenvedne el.
- A népszerű legenda – miszerint a csökkentett fűtőérték miatt nagyobb a számla – szintén hibás feltevésen alapul, hiszen nem a felhasznált mennyiség (térfogat, m3), hanem a felhasznált energia mennyisége (MJ) után kell fizetni.
- Ha a gáznak alacsonyabb a fűtőértéke, akkor a leves lassabban fő meg, mert a szükséges energiát csak nagyobb mennyiségű gáz elégetésével lehet előállítani. Vagyis hosszabb idő alatt ugyan több m3 gázt használunk el, de a felhasznált energia nem változik az alacsonyabb fűtőérték miatt. A gázszámla tehát ilyen esetben nem növekszik.
2. számú hiedelem: „Változik a földgáz színe”, ezért biztosan manipulálták.
Tények:
- A földgáz eredetileg színtelen, szagtalan gáz.
- Általunk ismert „illatát” ún. merkaptán-származékokkal történő utólagos szagosítása során nyeri el.
- Könnyebb a levegőnél, ezért a levegőben fölfelé száll.
- A földgáz tökéletes égése során kék lánggal ég, káros égéstermékek, füst, korom, hamu nélkül, igen alacsony szén-monoxid és kén-dioxid kibocsátással, ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike és nagymértékben hozzájárul az üvegházhatás mérsékléséhez.
Érvek:
- Az égéshez oxigénre van szükség, ami a levegőből származik.
- Az égéshez rendelkezésre álló levegő mennyisége az égők beállításával szabályozható, azaz a gázégő megfelelő beállítása minden gázüzemű fűtőberendezés hatékony működésének egyik alapfeltétele, éppen olyan fontos, mint a rendszeres ellenőrzés és karbantartás.
- Hogy a gázégő beállítása optimális-e, arról legkönnyebben a gázláng színét megvizsgálva győződhetünk meg: ilyenkor kék, a csúcsoknál enyhén lilás árnyalatú.
- Ha a láng színe túlságosan homogén világoskék, vagy szinte nem is látszik, az a szükségesnél nagyobb légmennyiségre utal,
- ha viszont vöröses vagy narancssárgás, akkor nincs elegendő oxigén a gáz elégetéséhez
Adott gázáram esetén a levegő mennyiségének a változtatásával a láng minősége változtatható.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
