Honnan tudhatjuk, hogy infarktus vagy angina pectoris?

A hozzá kapcsolódó tünetek változatosak és másodlagosak (!), előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség érzés.

A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort-AP, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Jellemző még, hogy  a fájdalom közben beadott nitrát vagy más néven nitroglicerin tartalmú tabletta megszünteti a panaszokat – ez önmagában is diagnosztikus értékű.

Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a mellkasi fájdalom valóban angina pectoris volt, orvosi szempontból elsődleges diagnosztikus feladatunk, hogy a pácienst kardio CT-re, szívkatéterezésre eljuttassuk. A diagnózis megszületéséig eltelő rövid időszakban adhatunk Aspirint, és szükség esetén nitrátot, bétablokkolót és további gyógyszereket” – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Honnan tudhatjuk, hogy infarktus vagy angina pectoris?

Az angina pectoris és a szívinfarktus legfontosabb közös vonása maga a szorító mellkasi fájdalom, ami – különösen, ha először fordul elő – nagyon ijesztő lehet. Ám míg az AP kapcsán a fájdalom viszonylag hamar elmúlik, addig infarktus esetén ez nem igaz, sőt, esetleg fokozódhat is. A stabil angina pectorishoz képest az instabil AP is vészhelyzetet jelent, tehát a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez valójában az infarktus előszobája. Tehát ha a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!

Az okok közt a legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének tudható be, hanem egy ún. „vulnerábilis” plakk leválásának, ami elzáródást okoz az érben.

A mellkasi fájdalmat akkor is ki kell vizsgálni, ha elmúlt!

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!