2024 júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal nőttek – derült ki a KSH friss inflációs jelentéséből. Ezzel a mutató fél év után ismét, idén először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célsávja fölé kúszott. A betétdíjas visszaváltási rendszer nem épül be az inflációs számításokba.
„Bár a 4,1 százalékos pénzromlás messze nem tragikus, de a régiós országok között (eltekintve Romániától) magasnak számít, így az látszik, hogy az inflációra még mindig kell figyelni – mondat el elemzésében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A várakozásoknak megfelelően az üzemanyagok árváltozása havi alapon felfelé húzta az inflációt, árulta el Árokszállási Zoltán is, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Emellett jelentős a szolgáltatások éves áremelkedése is (9,1 százalék), bár mérséklődött az előző havi 9,7 százalékhoz képest.
Az 50 Ft-os betétdíjak nem jelennek meg az inflációban
Így befolyásolják a betétdíjak az inflációt
A jövő évben újra csökkenésre számítanak, és az éves átlagos infláció 3,5 százalék körül alakulhat.
A betéti rendszer az európai statisztikai ajánlásoknak megfelelően nem épül be az inflációs számításokba, ugyanakkor közgazdaságilag valóban van árfelhajtó hatása. Persze ha az emberek maradéktalanul visszaváltják a palackokat, akkor ezt a pluszköltséget visszakapják, ezért sem szerepel a KSH statisztikáiban.
A KSH kommunikációja szerint alacsony visszaváltási arány esetén ezt a gyakorlatot átgondolhatják. A szakértő szerint ez az áremelkedés hozzávetőleg 0,2 százalékpontot adhatna hozzá az inflációhoz, ha beleszámítana.
