Aki betölti a felső korhatárt, az már nem lesz jogosult.

Hosszú várakozás után végre hazánkban is elérhetővé váltak a legújabb onkoló­­giai szerek. Csakhogy a tüdődaganat elleni két új hatóanyagnál várhatóan életkori korlátozás lép életbe: 75 év felett nem jár a legmodernebb terápia. A döntés indoklása szakemberek szerint etikailag elfogadhatatlan, mert azt sugallja, minél idősebb valaki, annál kevesebb joga van a gyógyuláshoz. Pedig külföldi felmérések szerint az onkológiai kezelésen átesett hetvenéves, de egyébként egészséges nők várható átlagos élettartama további 15,7 év, a nyolcvanéveseké pedig 8,6 év is lehet. Bár kegyetlenül hangzik, szakértők felteszik a kérdést: egy ország gazdasági teljesítménye alapján mennyit áldozhatunk egyévnyi emberélet megmentésére, figyelembe véve annak minőségét is?

Novemberben az államtitkárság bejelentette, négy onkológiai terápiás területen  - melanoma, prosztatadaganat, onkohematológia, tüdődaganat - 15 új, innovatív gyógyszer segíti a betegek gyógyulását, köztük a tüdődaganat elleni két új hatóanyag, amely mintegy háromszáz páciensnek ígér túlélést. Csakhogy jött a hideg zuhany: szakmai for­­rá­­sok szerint a készítmények csak a 75 évnél fiatalabbaknak adhatók, idősebbeknek ugyanis várhatóan nem támogatja majd a pénztár.

Mi ennek az oka?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkárságán azt közölték, hogy  az említett készítmények befogadási eljárása jelenleg is folyamatban van, s amíg ez tart, a rászoruló betegek egyedi méltányosság keretében juthatnak hozzá a gyógyszerhez. Csakhogy a befogadásra nézve is árulkodó – hívták fel rá figyelmünket onkológus forrásaink –, hogy az egyedi méltányossági engedélyek elbírálása során mit vesznek górcső alá. Márpedig az államtitkárság is leírja: „az alkalmazási előírások több termék esetében is felhívják a figyelmet, hogy adott életkor feletti betegektől származó adatok mennyisége túlságosan korlátozott ahhoz, hogy az adott populációra vonatkozóan következtetéseket lehessen levonni, azaz a terápia hozzáadott értéke az adott csoportnak nem került bizonyításra”. És bár az államtitkárság szerint „fontos hangsúlyozni, hogy életkor alapján nem dönthet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a betegek méltányossági kérelméről”, a mondat következő része önleleplező: „a készítmények alkalmazási előírásában részletesen feltüntetésre kerül, mely betegcsoportban tesztelték a termék hatásosságát”.

Szakmai forrásaink szerint ezen érveléssel könnyű lesz megmagyarázni, 75 fölött miért nem adható majd a gyógyszer. Az idősebb korosztály nem vett részt a klinikai vizsgálatokban, ergo náluk nem mérhető, kiszámítható a hatás. Szakorvosok viszont hangsúlyozzák: más terápiáknál sem jellemző, hogy nyugdíjas betegeken tesztelnék a jövőbeli szereket. Onkológusok szerint nem lehet indok, hogy a betegeket féltik az esetleges mellékhatásoktól, hiszen az új terápiák lényegesen kíméletesebbek a klasszikus eljárásoknál. De a legfőbb ellenérv: nem szokás és nem is etikus kor szerint határokat húzni.

Zárókérdés: Vajon aki évtizedekig fizette a TB-t nem érdemli meg, hogy betegség esetén mindent megtegyenek a gyógyulása érdekében?!

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!