Jó lenne, ha minden gyerek-szülő kapcsolat egészségesen tudna működni, hiszen az egy alaptézis, hogy az összes szülő csakis jót akarhat a gyerekének. Sajnos ez nem minden esetben van így.
Nehezen gyógyuló lelki sebekkel nő fel az a gyerek, akinek az anyja képtelen a szeretet kimutatására. Sőt, ezek az emberek még felnőttként sem találják a helyüket, hiszen nem volt előttük egy követendő példa, egy biztos támasz, aki átsegíthette volna őket életük nehezebb időszakain.
Az ilyen közegben nevelkedő emberek életében egyszer eljön az a pont, amikor felteszik a kérdést: „miért is érdemes nekem foggal-körömmel ragaszkodnom és harcolnom az édesanyámért, amikor ő fordított helyzetben ezt nem tette meg…?”
A gyermekkorban megromlott szülő-gyermek viszony hátterében az alábbi problémák lelhetők fel a leggyakrabban:
- szenvedély- vagy egyéb mentális betegség
- nem várt gyermekvállalás
- megromlott házastársi kapcsolat
- saját karrier építésének előtérbe helyezése.
Felnőtt korban is előjöhetnek komoly konfliktus helyzetek. Ezek közé sorolható az, amikor a gyermek nem hajlandó a szülői elvárás szerint élni: pl tanulmányait félbeszakítja, párválasztásánál nem veszi figyelembe a szülői kérést. A harmadik leggyakoribb ok az anyagi elvárásokra vezethető vissza.
A szakemberek használják a 'mérgező szülő' kifejezést is. „Egy mérgező szülő képtelen azt a fizikai, szellemi és érzelmi biztonságot nyújtani a gyerekének, ami nélkülözhetetlen lenne ahhoz, hogy egy egészséges és független felnőtt váljon belőle. Persze ez mindenkire más és másképp hat, de egy biztos, hogy a végeredmény egy érzelmileg instabil felnőtt lesz.” – fogalmazott a témára szakosodott pszichológus, Dr. Anna Cordova.
Ha felnőttként visszatekintve is csak görcsbe rándult gyomorral vagy képes visszaemlékezni az édesanyádra, ne legyen bűntudatod, ha úgy döntesz, tovább lépsz és adsz egy esélyt magadnak az egészséges életre. Ez nem önzőség, csupán egy lehetőség, hogy saját magad számára add meg és alakítsd ki mindazt, ami az édesanyád dolga lett volna.
A kapcsolat rendezése azonban soha nem reménytelen! Az évek múlásával mindannyian változunk, és az a szülő, aki fiatal korában nem úgy viszonyult a gyerekéhez, ahogy elvárható lett volna, elképzelhető, hogy idős korára átértékeli ezt. Tehát nem szabad feladni a reményt, hogy a kapcsolat átbillenhet egy normális szülő-gyermek viszonyba. Ez jó esetben begyógyíthatja a régi sebeket is.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
