290 300 forint volt a bruttó átlagkereset, 14 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A KSH szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. Egyszóval: a kormány béremelési politikája érezteti hatását.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 297 300 forint volt.
Az MNB legfrissebb adatai szerint: Egyre több pénzük van a magyar háztartásoknak. Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly a harmadik negyedév végére 43 ezermilliárd forintnál is több pénzügyi vagyont halmozott fel a lakosság, ami háztartásonként 10 milliónál is többet jelent. Az első kilenc hónapban összesen 867 milliárd forintot tettek félre a háztartások, emellett több mint 940 milliárd forintnyi hozamot vagy kamatot is bezsebeltek A készpénz és a bankbetét korszaka talán túljutott a csúcson. A háztartásoknál lévő mennyiség 11 465 milliárd forint volt szeptember végén, csaknem 10 milliárd forinttal kevesebb, mint a fél év végén. A készpénz állománya meghaladta a 3800 milliárd forintot, ami történelmi csúcsnak számít. Ezen belül forintkészpénzt csaknem 3500 milliárdnyit tartanak odahaza a háztartások, ami elképesztően nagy mennyiség.
Egy átlagos családnak ez alapján nagyjából 850 ezer forintja van odahaza bankókban, és emellett tart még néhány tízezer forintnyi valutát is. A bankbetétek kamata alacsony, ez a mennyiségükre is hatással volt. Forintbetétben egyre kevesebbet tartanak a háztartások, valamelyest 5800 milliárd forint fölött alakult az állomány. A devizában több fantáziát látnak a kisbefektetők.
Egyre többen tartják külföldön a pénzüket. A kinti bankokban lévő magyar betétek átlagos mennyisége az idén végig 600 milliárd forint fölött volt, amiben nyilván fontos szerepet játszanak a más országokban dolgozó magyarok megtakarításai.
A lakosság kedvenc megtakarítási formája tavaly az állampapír volt. A harmadik negyedév végén úgynevezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban 4280 milliárd forintnál is több pénzt tartottak a háztartások, és ebből csaknem 3900 milliárd forint magyar állampapírban volt. A banki kötvényekből már nem vásárolnak a kisbefektetők, de a hitelintézetek sem csábítják magas kamatokkal őket. Vállalati kötvényekből mindössze 24 milliárd forintot tartanak a háztartások, ami nem meglepő azok után, hogy több tízezren égették már meg magukat ilyen hitelpapírokkal, köztük a Quaestor, a Hungária Értékpapír, az Enefi vagy a BTel kötvényeivel. Részvény jellegű befektetésben van a legnagyobb mennyiségű háztartási vagyon, 17 637 milliárd forint. Ennek döntő része valamilyen cégben lévő részesedés, elsősorban nem pénzügyi vállalatban. A tőzsdei részvény ezen belül nem lehet sok: a jegybank adatai szerint tavaly egész évben körülbelül 320 milliárd forintnyi részvényt tartott a lakosság. A részvény jellegű befektetéseken belül a befektetési alapoknak van még nagyobb szerepük, ezekből nem egészen 3800 milliárd forintnyi található a lakosságnál.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
