Nem tartozik a divatosabb betegségek közé, pedig minden tizedik ember Magyarországon csontritkulástól szenved. A csontok egészségének megőrzése hiába nem elérhetetlen, mégis sokan csak legyintenek, ráér még foglalkozni vele idősebb korban.
Dr. Gomez Izabellával, a Margit Medical Center reumatológus szakorvosa arról beszélt, mi igaz a csontritkulást körülvevő leggyakoribb hiedelmekből.
Míg a korai diagnózisnak, illetve az elérhető terápiáknak köszönhetően 2011-ig sikerült a csontritkulással összefüggő törések számát csökkenteni, addig sajnos az utóbbi években ez a tendencia megfordult és ismét nőni kezdett a betegségből adódó csonttörések száma. Nem fordítunk kellő figyelmet a probléma időben történő felkutatására, pedig sok esetben a csontritkulás folyamata lassítható és ezzel a sérülések, fájdalmak, maradandó károsodás, vagy mozgáskorlátozottság is megelőzhető lenne.
Csak az idősebb nők veszélyeztetettek
Ez az egyik alapvető tévhit, ami ezt a betegséget körüllengi. A statisztikai adatok szerint hazánkban ma körülbelül 600 ezer nőt és mellette 300 ezer férfit érint a csontritkulás valamilyen szinten. A különbség, hogy míg a hölgyek 50-60 éves kor körül válnak a legveszélyeztetettebbé, addig az uraknál 10 évvel később, 60-70 éves kor körül kell számítani a betegségre. „Fontos fokozottan figyelni a betegségre, ha a felmenők egyike is korai csontritkulásban szenvedett, vagy gyakori törései voltak, ugyanis a betegségre való hajlam öröklődik. Az egészségtelen táplálkozás, táplálkozási zavarok (pl. anorexia), mozgásszegény életmód, a dohányzás, az alkoholizmus, illetve bizonyos gyógyszerek, tumor ellenes szerek fiatal korban is okozhatnak csontritkulást” – mondja a doktornő.
Erős a csontom és ez így is marad mindig
Jó lenne! „A genetikailag meghatározott ún. maximális csontsűrűséget 25-30 éves korunk körül érjük el. A csontállományuk sajnos ezután folyamatosan gyengül. Évente 3 százalékos csontvesztés számít élettanilag normálisnak, vagyis mindenki veszít csonttömegéből. Ha a csontszerkezet túlságosan meggyengül, lyukacsos, porózusos lesz, kialakulhat a csontritkulás” – hívja fel a figyelmet a doktornő. Megelőzni csak annak van esélye, aki tisztában van a tényekkel és fiatal kora óta megfelelő életmódot él, vagyis egészségesen táplálkozik, rendszeresen sportol és kerüli az egészségkárosító szenvedélyeket.
A probléma ezzel az állítással az, hogy a legtöbb esetben a csontritkulást csak az első csonttörésnél veszik észre, ez viszont nem egyenlő a betegség kezdetével. Sőt, a törés maga egy következmény, ami azt jelzi, hogy a betegség már előrehaladott állapotban van. Mivel a csontszerkezet meggyengült, ezért néha elég egy kisebb terhelés is valamely csontunk töréséhez. Leggyakrabban a csigolyák, a combnyak, a medence, a válltájék és a csuklók érintettek. Éppen azért van szükség a szűrővizsgálatra, mert a betegségre sokáig sehogy máshogy nem derül fény.
Különösen fontos a szűrés jelentősége azoknál, akiknél a családban már előfordult a csontritkulás.
„A csontritkulás családi halmozódást mutat, de ez nem jelenti azt, hogy akinek a családjában eddig nem fordult elő, az nem is lehet beteg. Ötven éves kor fölött mindenki veszélyeztetett, ezért, ha valaki több rizikótényezőt is felfedez magán, mindenképpen szükséges szakorvoshoz fordulnia” – figyelmeztet Dr. Gomez Izabella.
A mai korszerű méréseknek köszönhetően a csontsűrűség kismértékű változásai is kimutathatók, a betegség időben történő felfedezése, szükség esetén a gyógyszeres kezelés mielőbbi elindítása – a megfelelő életmód mellett – a legjobb fegyver a csontritkulás elleni védekezésben.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
