A rovarok okozta betegségek sajnos kezdenek visszatérni – sajnos, a különféle kórokat hordozó szúnyogok avagy moszkítók is egyre szaporodnak és már nem olyan egyszerű elpusztítani őket. Vajon van megoldás?
Újra a köztudatba kerültek az utóbbi időben a rovarok által terjesztett betegségek. Ráadásul sem a szaporodást nem könnyű megállítani, sem megölni nem egyszerű őket. A kutatók nagy erőkkel igyekeznek új, modern technológiai eszközöket kifejleszteni, hogy megelőzzék a rovarok betegség-terjesztését.
Kaliforniában a szakemberek megpróbálják megváltoztatni a moszkítók génjeit – a cél annak megelőzése, hogy a parazitákat hordozzák, melyek malária betegséget okoznak.
Brazíliában és Délkelet-Ázsiában a tudósok baktériumokkal igyekeznek megfertőzni a szúnyogokat, hogy meggátolják őket a dengue-láz terjesztésében, mely olykor halálos vírus is lehet a trópusi területeken.
Az új technológiákra azért van szükség, mert a hagyományos módszerek, melyekkel a moszkítókat kordában tartották, nem csökkentik a rovarok által széthordott betegségek terjedését. Más szóval, ők állnak nyerésre – mondta el Cameron Simmons, PhD, az ausztrál Monash Egyetem ezen betegségekkel foglalkozó intézetének vezetője, aki egyben a Világ Moszkító Programját is vezeti. A szervezet fedezte fel, hogy a Wolbachiapipientis baktérium egyesíti a dengue-vírust az Aedesaegypti szúnyogfajban, ezek a rovarok hordozzák a betegséget. A wolbachia által fertőzött hím szúnyogok nőstényekkel való párosodása során tojásaik nem fejlődnek ki. Ha azonban mindketten hordozzák a wolbachia baktériumot, továbbadják azt az utódaiknak is.
Ezek a szúnyogok három-négy hónapon belül kifejlesztik a dengue-t hordozó baktériumokat – a kutatók teszteket végeztek Ausztráliában, Indonéziában, Vietnámban, beleértve a randomizált ellenőrzött vizsgálatot is Yogyakarta városában. Azokon a területeken, melyek szomszédságában megmutatkozott a wolbachia baktérium, már a moszkítók 90 százaléka hordozza, de egyelőre kevesebb dengue-s esetet jelentettek. Hasonló teszteket végeztek Brazíliában és Kolumbiában is.
A Dengue-láz több mint 50 millió embert érint évente, közülük 10 ezret meg is öl. A malária 2016-ban 445 ezer ember halálát okozta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.
Az erőfeszítések tehát jogosak, hogy az ún. anopheles moszkító fajokat kontrollálják, melyek a parazitás betegségeket hordozzák – a kutatók vegyszerekkel igyekeznek kordában tartani őket, az elmúlt években szerencsére előrelépést értek el az ügyben.
Ugyanakkor, a moszkítók ellenállóbbak lettek – a maláriás esetek száma egyes országokban nőtt, köztük Afrikában. Lanzaro jelenleg a maláriaellenes kezdeményezés részese az Irvine-i Kaliforniai Egyetemen. Megpróbálnak géneket csatlakoztatni az anopheles szúnyogok génjeihez a betegség leküzdése érdekében. Olyan génekről van szó, melyek meggátolják, hogy a szúnyogok átadják a betegségeket az embereknek.
A cél az, hogy a rovarok ne legyenek képesek megfertőződni malária parazitákkal, s visszavezessék őket a természetes populációba. A módosított szúnyogok így tovább sem adhatják utódaiknak a baktériumokat.
Az ún. CRISPR technika ötlete már 1990-ben megszületett, ám mostanra kezd valósággá válni. A parazitákat leküzdő szúnyogokat laboratóriumi körülmények között állították elő, de elengedésükre még éveket kellett várni – ezután is csak szigorúan szabályozott körülmények között ereszthetik őket szélnek. A tesztet egy kis afrikai szigeten fogják végezni, ahol sok a megbetegedés.
Sajnos, a melegedő környezet olyan helyeken is lehetővé teszi a moszkítók túlélését, ahol eddig nem éltek meg.
Az Aedes aegypti szúnyog felelős a Zika, a Nyugat-Nílusi betegség az Chikungunya terjedéséért. Hasonló vírusokat hordoz az Aedes albopictus. Ezek a moszkítók már az Egyesült Államok közép- és keleti részén is felbukkantak.
