1. „A magas vérnyomás gyógyszeres kezelést igényel!”
Helyzetfüggő a dolog, de általában az életmódváltás jelenti az első lépést.
Sok esetben egészséges táplálkozással és rendszeres mozgással is normális szintre hozható az érték, amihez természetesen le kell szokni a dohányzásról, valamint a túlzott alkoholfogyasztásról is.
Amennyiben ez nem vezet eredményre, jöhet a gyógyszeres kezelés.
2. „A stressz magas vérnyomást okoz!”
Egyelőre nincs tudományos bizonyíték az ok-okozati összefüggésre.
Tény, hogy a feszültség időlegesen megemeli a vérnyomást, de a hipertónia egy krónikus állapot, és erre vonatkozóan nem sikerült alátámasztó eredményt felmutatni. A tényleges kockázati tényezők közé tartozik viszont a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlsúly.
3. „Úgyis érzem, amikor felmegy a vérnyomásom!”
Évekig lehet magas vérnyomással élni anélkül, hogy az illető akár csak sejtené a bajt. Becslések szerint a lakosság körülbelül ötödének magas a vérnyomása, ám csak töredékük áll orvosi kezelés alatt. Amikor a baj érezhetővé válik, továbbá konkrét tünetekkel jár, általában már visszafordíthatatlan károsodás történt a belső szervekben.
4. „Magas vérnyomással tilos edzeni!”
A rendszeres, mérsékelt terheléssel járó testmozgás nemcsak, hogy csökkenti a vérnyomást, de erősíti a szívet, segít levezetni a stresszt, valamint hozzájárul az egészséges súly eléréséhez, megtartásához. Az állapot súlyosságától, illetve a szedett gyógyszerektől függ, milyen típusú edzés javasolt. Általánosságban viszont elmondható, hogy heti ötször félóra séta még a legrosszabb helyzetben lévő pácienseknek is hasznos.
5. „Csak nyugtatóval tudok lazítani!”
Annak ellenére, hogy nincs bizonyított ok-okozati kapcsolat a stressz és a magas vérnyomás között, az orvosok mindig javasolni szokták a lehetőség szerint minél nyugodtabb életvitelt. Ennek nagyszerű eszköze a relaxáció, a meditáció és a jóga – mindezek gyógyszer nélkül segítenek a testi-lelki egyensúly helyreállításában.
6. „Csak a vérnyomás első értéke számít!”
Az első, felül elhelyezkedő, orvosi szakszóval diasztolés érték is fontos: 80 és 89 között pre-hipertóniáról, azaz magas vérnyomást megelőző állapotról beszélünk, míg 90 fölött már jelentős egészségügyi kockázatról. Az ideális vérnyomás 120/80 alatt van.
7. „Ha nem sózom meg az ételt, máris jobb lesz!”
A túlzott sóbevitel hosszú távon magas vérnyomáshoz vezethet, kialakult betegség esetén pedig ront a helyzeten. A szervezetbe kerülő nátrium legnagyobb része nem a kész fogások utólagos sózásából származik, hanem a feldolgozott élelmiszerekből, amelyekbe a gyártási folyamat során tették. Nézd meg alaposan a pékárukat, a porleveseket, a felvágottakat és minden készételt! Forrás
