Április 15-én volt 11 éve, hogy elbúcsúztunk a tiszteletreméltó művésztől. Barátja azonban nem csak ezen a napon emlékezik meg róla: mint mondja, nem telik el úgy nap, hogy ne gondolna rá.
„Állandóan az eszembe van. Nincs olyan nap, hogy ne emlékeznék rá. Bármiről, amihez hozzáfogok a kertben, a házban, mindig ő jut az eszembe.”
Jenei tisztában van vele, hogy nem szabad örökös gyászban élni és bár nagyon fájdalmas mindez, kénytelen elengedni a barátját, máskülönben belebetegedne. De ez nem jelenti azt, hogy az emlékeiben ne élne tovább.
„Olyan remek természet volt, szolid, szelíd és nagyon okos ember” – mondja József.
Azt sajnálja a legjobban, hogy mivel a Balatonnál lakik, így évente csak egyszer tudja meglátogatni barátja sírját, de bízik benne, hogy mások sem feledkeztek meg róla, mert igazán megérdemli, hogy emlékezzenek rá az emberek.
