A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint az élelmiszereken belül a margarin ára 33,6, a kenyéré 27,9, a sajté 21,8, a baromfihúsé 21,4, a péksüteményeké 18,7, a tejtermékeké 18,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,9 , a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 3,8, a sertéshúsé 3,5, a cukoré 3,3 százalékkal emelkedett.
A paradicsom 41,2, a (kései) burgonya 23 százalékkal drágább.
A fehérkenyér 32,8 százalékkal, zsemle 33,3 százalékkal kerül többe.
De hová lettek a drágulási toplistáról az utóbbi idők 'favoritja': az étolaj, illetve a liszt, cukor, és tej. A válasz egyszerű: az élelmiszerárstop következtében ezeknek a termékeknek az ára nem nőtt olyan mértékben, mint a többié, ami elszállt. A 'liszt, finomliszt' a KSH szerint 16,5 százalékkal drágább most, szemben a rétesliszttel, ami 40,7 százalékkal kerül többe, mert azt az árstop nem érinti! A kristálycukor mindössze 2,4 százalékkal drágult a boltokban, a friss tej 17,5 százalékot, míg az UHT csak 3,4 százalékot.
Eközben az ENSZ élelmezésügyi szervezetének (FAO) felmérése szerint a világpiacon a húsárak 23, a tejtermékek 63 százalékkal kerültek többe február végén, mint egy évvel korábban. A gabona 52, az növényi olajok 117 százalékkal drágultak, míg a cukor „csak” 16 százalékkal kerül többe. Így ha az árstop megszűnik, az érintett élelmiszerek áránál is drasztikus ugrásra kell készülni.
Az élelmiszerinfláció sajnos az alacsony jövedelműeket sújtja a leginkább, számukra átlagosan 13,6 százalék a tapasztalható drágulás mértéke.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
