Az eddig bejelentett két amerikai és az orosz vakcina is úgy tűnik, eléri a gyártók által állított 90 százalék fölötti eredményt. Ennek az aránynak azért van különös jelentősége, mert ahhoz, hogy az úgynevezett nyájimmunitás kialakuljon, a népesség 60-70 százalékának védettnek kell lennie. A populáció azon részét, amely már átesett a fertőzésen, valószínűleg nem kell majd oltani, és minél később érkezik meg a vakcina, ez a csoport annál nagyobb részt fog képviselni a teljes lakosságon belül. A különböző oltások hatásossága valószínűleg el fog térni egymástól, és azt is érdemes tudni, hogy a valódi védettséget egy eredeti, majd – egyes vakcinák esetében – egy 2-3 hét múlva beadott emlékeztető oltás fogja megteremteni, a második dózis beadását követő 15-20 nap után, mert ennyi időre lesz szükség, hogy a védő hatású immunglobulinok a vérben rendelkezésre álljanak - mondta a Dél-pesti Centrumkórház igazgatója, Vályi-Nagy István.
A Kásler Miklós kezdeményezésére indított kutatásban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a Dél-pesti Centrumkórház oltóanyagokat monitorozó vizsgálati projektjében a kórházban létrehozott egység azt fogja vizsgálni, hogy a különböző oltásfajták hogyan működnek, milyen erősségű és milyen időtartamú a vakcina nyújtotta sejtes és nem sejtes immunitás.
Az a legvalószínűbb, hogy Magyarországon 2021 első felében kezdődhet a tömeges oltás. Várható, hogy először a kockázati csoportba tartozókat oltják majd be, tehát azokat, akik a legsérülékenyebbek a koronavírussal szemben.
Vályi-Nagy István felhívta a figyelmet, hogy van egy másik, nagyon hasonló kórokozó, a SARS 1-vírus, amelynél az derült ki, hogy a gyógyulást követő immunitás átmeneti, ezért az a feltételezés, hogy az új típusú koronavírus esetén sem tart hosszú ideig a védettség. Emellett ugyanakkor azt is vizsgálnunk kell, hogy az emberek egy része miért nem kapja el a betegséget, miért nem fertőződik meg.
Azt feltételezzük, hogy létezik valamiféle keresztimmunitás, talán a közönséges náthát okozó, relatíve ártalmatlan koronavírusokkal. A szoros közösségekbe járó fiatalok esetében – az életkoruk miatti fokozott ellenálló képesség mellett – feltételezhető, hogy a korábbi oltások és az elszenvedett betegségek védőhatására az immunrendszer jobban emlékszik, mint az idősebb korosztályoknál
– mondta a főorvos.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
