A magas infláció miatt idén valószínűleg kétszer is nyugdíjkorrekcióra lesz szükség. Az éves infláció várható mértéke idén 10,3 százalék lehet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése szerint. Ez a becslés meghaladja az MNB legutóbbi inflációs előrejelzési sávjának felső határértékét, a 9,8 százalékot is, tükrözve az orosz-ukrán háború miatt erősödő pénzromlási kockázatokat.
Idén januárban a nyugdíjemelés 5 százalékos volt. A legfrissebb, 8,5 százalékos márciusi éves infláció miatt a nyugdíjemelés mértékének máris több mint másfélszerese a pénzromlás mértéke.
Elméletben a 13. havi nyugdíj az egész éves hatását tekintve egy pótlólagos 8,3%-os nyugdíjnöveléssel ér föl, de látható, hogy a legtöbb élelmiszer árrobbanását még a nyugdíjnövelés + 13. havi nyugdíj eddig összesen 13,3 százalékos mértéke sem képes kivédeni.
A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjemelés mértékéhez egyébként nem adható hozzá a 13. havi nyugdíj évesített jövedelemnövelő hatása, így az inflációt a nyugdíjemelés és annak korrekciója révén kell semlegesíteni a nyugdíjasok részére.
Az elszabadulni látszó inflációs veszélyre tekintettel a kormányzat ismét beígért egy júniusi rendkívüli korrekciós emelést is a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés elé. Az infláció a növekvő háborús és világgazdasági kockázatok miatt akár a jelenlegi borús előrejelzéseknél is sokkal nagyobb mértékű lehet, így a nyugdíjemelési korrekcióknak kulcsszerepe van abban, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke ne szakadjon be.
A jelenlegi hazai és nemzetközi becslések szerint 10 százalék körül várható idei éves infláció indokolja a kettős emelési korrekciót. Júniusban 3-4 százalékos, novemberben további 2-3 százalékos pótlólagos emelésre lesz szükség a nyugdíjak vásárlóértékének átlagos megőrzéséhez - ha addig nem súlyosbodik tovább a pénzromlás.
Ez esetben a jelenleg 161 ezer forintos átlagnyugdíj 5640 forinttal, 166 640 forintra nőne, vagyis az átlagos nyugdíjas éves jövedelme 67 680 forinttal lenne több.
A két emelési korrekció 200 milliárd forint nagyságrendben jelentkezhet, ami a 2022. január emelés szintén 200 milliárd forintos kiadásához hozzáadva összesen 400 milliárd forintos tételt jelent.
Ez 30 milliárd forinttal meghaladja a 13. havi nyugdíj 370 milliárd forintos költségét is - metaforikusan, a nyugdíjasok által idén elkölthető nyugdíjjövedelem tekintetében ezért ér fel a januári nyugdíjemelés, továbbá a júniusi és novemberi várható korrekciók összhatása egy '14. havi nyugdíj' hatásával.
A magyar nyugdíjasok szempontjából a fő kérdés persze továbbra is az, hogy lépést tarthat-e a nyugdíjuk (emeléssel, 13. havi nyugdíjjal, korrekciókkal együtt) az inflációval, vagyis megőrizhető-e gyors árnövekedés mellett a nyugdíjak vásárlóereje?
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
