Az elmúlt években egyre nagyobbra nyílt az olló a nyugdíjasok között: egyesek 2 millió forint feletti álomnyugdíjat kapnak, másoknak pedig 28 500 forinttal kell beérniük havonta. A teljes kapacitáskihasználás és a hosszú várólisták miatt a 2,6 millió magyar nyugdíjasnak csupán a 2-3 százaléka tud idősotthonban élni, a piac viszont erre az igényre is reagált. Néhány éve megjelentek az első luxus nyugdíjasházak, amelyek „beugró” és havidíj fejében magas szolgáltatást nyújtanak. A HelloVidék megnézte, hogy a nyugdíjasházak milyen szolgáltatásokkal látják el a lakókat és mennyibe kerül átlagosan egy ilyen otthonba költözni.
A KSH utolsó adatai szerint 2017-ben 2,606 millióan részesültek nyugdíj- és egyéb ellátásban, ami a teljes népesség 26,6 százaléka. Bár a nyugdíjak évről-évre emelkednek, a különbségek azonban egyre inkább elmélyülnek – Budapesten például átlagosan közel 40 ezer forinttal magasabb nyugdíj összege, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A szabolcsi nyugdíjasok például 115,6 ezer forintot kapnak átlagosan egy hónapban, a sort pedig a Bács-Kiskun megyei nyugdíjasok követik 115,9 ezer forinttal. A harmadik legkisebb nyugdíjat a Békés megyei nyugdíjasok kapják, szám szerint 116,2 ezer forintot átlagosan.
A KSH adatai szerint 2018-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a dél-alföldi Bács-Kiskun és Békés megyében a 100 000 forintnál kisebb összegű öregségi nyugdíjban részesülők aránya 40 százalék fölött volt, míg Budapesten az ellátottak ötödének volt ilyen alacsony a nyugdíja. A 180 000 forint feletti öregségi nyugdíjban részesülők aránya 29 százalékkal a fővárosban volt a legmagasabb, ami az országos átlagot 13,1 százalékponttal meghaladta. A medián nyugdíj 2018 januárjában 117 505 forint volt, míg az átlag 128 400.
Az időskori szociális ellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás, ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, tartós bentlakásos intézmény, támogatott lakhatás, egyéb speciális intézmény) igénybevétele önkéntes, melyeket az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóban vagy írásban kérelmezhet a szolgáltatónál.
A szolgáltató lehet önkormányzati, állami, alapítványi, egyházi vagy civil szervezet fenntartó, 2017-es adatok szerint összesen 848 telephelyen működött idősek ápoló-gondozó otthona, melyből a legtöbb, 351 darab önkormányzati fenntartású volt. Az EMMI adatai szerint összesen 54 ezer idős ember élt 2017-bentlakásos intézményben.
Összességében nyugdíjra jogosultak alig több mint 2-3 a százaléka tudja igénybe venni az idősek otthonában történő ellátást.
A 2019-es várólista jelenleg 25 ezer főt számlál, és ha valaki be akar kerülni egy idősek otthonába, akkor átlagosan két évet kell várnia - ismertette Gyarmati Andrea kutató, a Jó-lét Alapítvány munkatársa. A bekerülési idő alatt azonban közel a kérelmek fele megszűnik, valószínűleg azért, mert a kérelmező ez idő alatt elhunyt.
A bentlakásos intézményekbe, idősotthonokba úgy lehet bekerülni, ha a kérelmező megfelel bizonyos kritériumnak. Ilyenkor górcső alá veszik az intézményi ellátást igénybe vevő életkorát, életkörülményeit, egészségügyi állapotát és szociális helyzetet, valamint különféle szakvéleményeket szereznek be – lényegében, ha valaki nem múlt el 80 éves, nem él egyedül, nem igényel napi 4 óránál több ápolást vagy nem szenved olyan középsúlyos demenciában, amit orvosi szakvélemény támaszt alá, akkor nem sok esélye van a bekerülésre.
A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének
- 15 százalékát a nappali ellátást,
- 30 százalékát a nappali ellátást és ott étkezést,
- 60 százalékát az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén.
Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során megállapítják az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének
- 50 százalékát a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést,
- 80 százalékát az egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén.
Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. A nem önkormányzati fenntartóknál havi fix összegű ellátási díjat állapítanak meg, ami 100 ezer forint feletti összeget jelent. Ha az idős embernek nincs ennyi nyugdíja, akkor a hozzátartozók fizetik ki a költségeket.
Nem jár tehát alanyi jogon mindenkinek az elhelyezés, egy elég komoly rostán kell átesniük a jelentkezőknek. Nem csoda, hogy a legtöbb idősek otthonában nincs elég kapacitás, és szó szerint kihalásos alapon lehet bekerülni.
A magasabb nyugdíjra jogosultak számára ideális megoldás a nyugdíjasház vagy nyugdíjasotthon. Az utóbbi időben egyre több nyugdíjasház nyílik, ahova olyanok is beköltözhetnek, akik igényik az önállóságot, szellemileg épek, korukhoz képest aktív életet élnek és nem szeretnének a rokonokra támaszkodni.
Lényegében olyan, mint egy lakópark: a lakók saját lakrésszel rendelkeznek, ugyanakkor szociális életet élhetnek, mivel kortársakkal vannak körülvéve. Ezek az intézmények sokszor olyan kényelmi szolgáltatásokat nyújtanak, amiket a klasszikus idősotthonok nem, például akár wellness részleggel, tornateremmel, könyvtárral, fodrászattal, imateremmel, étteremmel és sűrű programtáblázattal rendelkeznek.
Az elmúlt évek tendenciáit figyelve a nyugdíjasházra egyre nagyobb igény van, sorra nyílnak az új intézmények, ami arra enged következtetni, hogy megjelent iránta a fizetőképes kereslet.
A nyugdíjasház igénybevételéhez először egy használati jogot kell megvásárolni, majd havonta kell bérleti díjat fizetni. Az árak nagyon változatosak, nagymértékben függenek a lokációtól, a szolgáltatások mennyiségétől és minőségétől, valamint a lakrész méretétől és állapotától. A lakhatáson kívül lehet igényelni takarítást, gyógyszerbeszerzést, személyes asszisztenciát, vérnyomásmérést, valamint teljes körű gondozást is.
A használati jog általában néhány millió forintnál kezdődik, de a határ a csillagos ég – akár 25 millió forint feletti összeget is kóstálhat a beugró. A havi díj általában 120-140 ezer forint között alakul. Lássuk csak, milyen nyugdíjasházakat lehet igénybe venni vidéken!
Kék Duna Nyugdíjasházak (Sződliget)
A sződligeti Kék Duna Nyugdíjasházakban konyhával felszerelt 36 négyzetméteres garzonlakásokat lehet majd igénybe venni, ahol étterem, tornaterem, medence, fodrászat, társalgók, könyvtár, imaterem szolgálja ki az igényeket. Bár a használati jog megváltása igen borsos, előre nem tervezett esemény (pl. korai halál, pszichiátriai betegség) esetén lehetőség van a beköltözést követő 5 évben a meghatározott összeg visszatérítésére. Az épülő apartmanok portaszolgálattal, orvosi ellátásokkal és különféle programokkal (pl. színház, csoportos torna, vízitorna, kirándulás-szervezés) vehetőek igénybe. A használati jogon és a havidíjon túl 17 ezer forintért egy alapcsomag is jár, amibe az egészségügyi alapellátás, szabadidős programok, heti egyszeri takarítás és kertápolás is beletartozik, de ezen felül 7 ezer forintért mosást, vasalást, bevásárlást és gyógyszeradagolást is lehet kérni. Amennyiben étkezést is szeretne a lakó igényelni, akkor havonta 36 ezer forinttal kell számolnia napi háromszori étkezésre.
Használati jog: 27 millió forint
Havi díj: 100-150 ezer forint
Gesztenyeliget Nyugdíjas-lakócentrum (Szeged)
A szegedi nyugdíjasotthon már több mint 10 éve várja a lakókat. Az 1-2 személyes apartmanok 35-55 négyzetméteresek. A napi háromszori étkezés 60 ezer forintba kerül, a heti egyszeri takarítást 10 ezer forintért, a takarítás-mosás-vasalást pedig 18 ezer forintért lehet megváltani. Az apartmanokhoz tartozó bérleti jogot 7,5 millió forinttól lehet megváltani, mely után havonta 60 ezer forintos alapszolgáltatási díjat és a 20-30 ezer forintos rezsiköltséget kell megfizetni havonta. Az alapszolgáltatási díj tartalmazza a 24 órás nővér-, portaszolgálatot, az orvosi rendelést helyben, a szakrendelésre, klinikára kísérést és szállítást autóval, a gyógyszerek beszerzését, a bevásárlást, a hivatalos ügyekben történő segítségnyújtást, a szemétszállítást, a közös helyiségek takarítását, a kertrendezést, a vagyonmegőrzést, az internet használatát, telefon előfizetési díjat, a nővérhívót, a tűzjelzőt és a programokat. Az apartmanokat bérleti jog megvásárlása nélkül is igénybe lehet venni, havi díjas ellátás keretében, melynek költsége 200 ezer forint egy hónapra fejenként.
Életöröm Nyugdíjasház (Veszprém)
A Veszprémben működő Életöröm Nyugdíjasház alig 3 éve nyílt meg, melyben 50 lakás található. A belépési díj nagyban függ a beköltöző életkorától és a lakás típusától. Az intézményben a nyugdíjasotthon-keresők szerint jelenleg nincsenek szabad helyek, várólistára tudják rakni a jelentkezőket, a várakozási idő pedig általában fél év. A nyugdíjasházba a lakók vihetik a saját bútoraikat, sőt, kiskedvencüktől sem kell feltétlenül megválniuk, lakásonként egy kisállatot tarthatnak az idősek.
Belépési díj: 8-12 millió forint
Havi térítési díj: 141 ezer forint
Nyugdíjasotthon a Balatonnál, csak németeknek
Néhány éve megalakult Magyarországon az első, németeket és osztrákokat megcélzó nyugdíjasház, mely a Balaton partján. A Balatonszárszói Pflegeheim am Plattensee német anyanyelvű személyzettel rendelkezik, a teljes körű luxus ellátásért pedig havi 1500-2000 euró környéki összeget kell fizetni, ami a német nyugdíjasházakhoz képest még mindig jutányos, mivel ott körülbelül a dupláját kellene kifizetniük.
