'Hány éves tetszik lenni? 65 felett? Akkor még ki kellene menni, mert most nem vásárolhat!' - mindennapos párbeszéd ez az üzletekben dolgozóknál. Aki vásárolni jár, láthatja, tapasztalhatja, hogy az idősávok váltásánál gyakrabban van összetűzés vevő és vevő, illetve eladó és vevő között.
Kezd teherré válni az időseknek fenntartott vásárlási idősáv a boltokban, ahol egyre többen hagyják figyelmen kívül a korlátozást, ami így ellenőrzés híján leginkább az eladókat hozza kellemetlen helyzetbe.
Leginkább a dolgozókon csapódik le a visszás helyzet, mivel nem jellemzőek a hatósági ellenőrzések, a kereskedők azonban félnek, hogy szabálytalanság esetén büntetést kapnak, ezért a beosztottaktól várják el, hogy kezeljék a helyzetet. Ez rengeteg feszült szituációt idéz elő, legtöbbször azzal, hogy a vásárló nem érti, miért nem térhet be még mindig szabadon a boltba, akadnak, akik hangot is adnak az elégedetlenségüknek. A munkavállalók nem járhatnak el hivatalos szervként, vagyis nem veszik fel a kesztyűt a nehezebb esetekkel, de nő a feszültség a köreikben, mivel az ilyen helyzetekben rájuk nehezedik a még érvényben lévő idősáv miatti nyomás.
Akad olyan kereskedelmi egység, ahol délelőtt 9 és 12 óra között az ajtóban megállítják, de nem küldik el a rossz időpontban érkező vásárlót, és kiszolgálják úgy, hogy a bejáratig viszik neki a termékeket, és ott veszik el tőle a pénzt. Másutt rendszeres, hogy délután is betérnek az idősebbek vásárolni, akiket nem küldenek el, legfeljebb figyelmeztetik, hogy zsúfoltabb az eladótér, de már közülük is van, aki azt mondja, támogatná, hogy eltöröljék korlátozást, legfeljebb ott alkalmazzák, ahol a helyi viszonyok azt valóban lehetővé is teszik, és így nem szenvednek hátrányt a napi munkát végző aktívabbak a bevásárlások során.
Mielőbb újra kellene gondolni, van-e még értelme a korosztály szerinti elkülönítésnek a kereskedelemben.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
