Bizonyára megfigyelted már, hogy néha 25˚C-ban is fázol, máskor meg 19˚C is kellemes. Ennek oka, hogy magasabb páratartalom esetén javul a hőérzetünk.
Egy 20-22˚C hőmérsékletű helyiségben 40-60% közötti relatív páratartalom mondható ideálisnak.
A levegő relatív páratartalma azt az értéket fejezi ki, hogy a levegőben levő vízgőztartalom hány százaléka annak a maximális vízgőztartalomnak, amelyet a levegő az adott hőmérsékleten maximálisan befogadhat.
A szabadban lévő hideg levegő - akár 100 százalékos relatív páratartalomnál is - jóval kevesebb párát (vizet) tartalmaz, mint amennyit a melegebb szobai levegő fel tudna venni. Míg 0˚C és 100% relatív páratartalomnál 4,8 g vízpára van 1m3 levegőben, 20˚C és 100% relatív páratartalomhoz már 17,3 g vízpára kellene.
Ha túl száraz
Minél nagyobb a kinti és a benti levegő között a hőmérséklet különbség, annál szárazabb lehet a levegő a szobában. Egy távfűtéses lakásban, ahol 24-25˚C van, a nyílászárok sem tökéletesek, akár 20% alatti páratartalom is kialakulhat, és könnyen kiszáradhat a bőrünk, szemünk, az orr-nyálkahártyánk.
Ha túl száraz a levegő, csökken az oxigénfelvétel és a véráramban, fokozódik a meghűléses megbetegedések veszélye, kiszárad bőrünk, nagyobb a porképződés.
Az ennyire páramentes levegő szárítja a légutak nyálkahártyáit, köhögést, fáradtságot, fejfájást, ingerlékenységet, nyugtalan alvást okoz. A túl száraz levegő az állatoknak, növényeknek, bútoroknak és a műtárgyaknak is árt.
A páratartalom növelésére ideálisak a szobanövények, a párologtató edények, esetleg a fűtőtesteken történő ruhaszárítás. Aki igazán professzionális megoldást akar, az szerezzen be egy párásító készüléket, amellyel szabályozhatja a levegő páratartalmát.
Ha túl párás
Az sem kedvez az egészségünknek, ha túl párás a lakás levegője. A 60 százalék fölötti túlpárásodás falgombásodást okozhat, és a házipor-atka szaporodását is segíti.
A fűtési szezon kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan a ház sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható.
A magas páratartalom nem csak esztétikailag zavaró, de számos komoly betegség forrása is. Közérzetünk erősen függ a levegő nedvességétől. Ha testünk nem párologhat kellőképpen, füllesztőnek érezzük a meleget. A nagy relatív nedvességű levegőben lassan párolog el testünkről az izzadtság. Ha túl magas a páratartalom, nő az allergiás, reumás megbetegedések esélye, dohos szagú lehet a lakás levegője, a falakon penészfoltok jelenhetnek meg.
A páratartalom csökkentésére már sokkal nehezebb feladat. A hirtelen megnövekedett páratartalom eltüntethető egy alapos szellőztetéssel, de ha rendszeresen és nem csak átmenetileg (pl. mosás, mosogatás, fürdés alatt) jelentkeznek a vízcseppek a falakon, ablakokon, akkor érdemes szakember segítségét kérni.
