Gyakori tévhit, miszerint az aszpirin véd a mélyvénás trombózis (DVT) ellen. Akinek valamiért megnő a DVT esélye, az ne aszpirint szedjen, hanem heparint, kumarin-származékot, vagy új típusú antikoagulánst (NOAC). Az aszpirin ugyanis csak az artériás trombózis ellen véd, a vénás vérrögök ellen nem, így szedése teljesen felesleges.
2. Csak terápiás céllal lehet véralvadásgátlót szedni
Véralvadásgátlót a legtöbben mélyvénás trombózis után kezdenek el alkalmazni, vagyis miután már megtörtént a baj. Pedig,ha indokolt, úgy prevenciós jelleggel is lehet (sőt, kell is) alkalmazni. Ehhez viszont tudni kell, kinek milyen a trombózis rizikója, mennyi az esélye annak, hogy kialakulnak vérrögök. A túlsúly, dohányzás, mozgásszegény életmód, terhesség mind kockázati tényezőnek számítanak, ám ekkor még nincs feltétlen szükség véralvadásgátlóra. Viszont vannak olyan állapotok, amikor ajánlott (pl. betegség miatt hosszas ágyban fekvés, pitvarfibrilláció, antifoszfolipid szindróma, súlyosabb trombofíliák). Tudni kell, ha több kockázati tényező is fennáll egyszerre, akkor lényegesen megnő a vérrögképződés esélye. Pl., ha gyermeket vár egy kevésbé súlyos trombofíliás kismama, úgy lehet, hogy az orvos úgy tartja a legbiztonságosabbnak, ha a várandósság idején LMWH injekciót kap.
3. Teljes védelmet biztosít
Bár a véralvadásgátlók igen eredményesen akadályozzák meg a mélyvénás trombózist, 100%-ban nem védenek. Ennek oka többrétű: egyrészt maga a véralvadás folyamata igen bonyolult, még ma sem ismerjük a teljes képet. Másrészt az is lehet, hogy a tönkrement vénabillentyűk miatt keletkeznek ismét vérrögök, és sajnos olyan esetek is előfordulnak, amikor a páciens rosszul szedi a készítményt (pl. kimaradnak napok, nem veszi figyelembe az étel/gyógyszerkölcsönhatásokat, hamarabb abbahagyja stb).
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!