A légúti allergiások a járványhelyzet miatt egyre többen küzdenek a szorongás és a stressz tüneteivel.
Növekszik a terhelés
A nyír pollenkoncentrációja jellemzően a közepes-magas tartományban alakul, így már mindenhol okozhat tüneteket pollenjének megjelenése. A juhar, a kőris, a nyár és a fűz virágporának koncentrációja országszerte közepes szintet érhet el. A kültéri allergén gombák spóraszáma továbbra is jellemzően alacsony marad.
Elindult az allergiaszezon, egyes fafélék pollenjei miatt már most sokan prüszkölnek, hamarosan pedig a helyzet durvulni fog. Mindez párhuzamosan a koronavírus-járvánnyal. Az allergiásoknak ennek ellenére nem attól kell tartaniuk, hogy vírus rájuk nézve veszélyesebb, más ok miatt vannak ők most nehezebb helyzetben. A probléma az allergiás szénanátha és az allergiásasztma esetében is ugyanaz.
A legfőbb kérdés, hogy az allergiások mennyire érik el kezelőorvosukat, föl tudják-e venni vele a kapcsolatot. Az ugyanis kulcskérdés, hogy sikerül-e felíratniuk azokat a gyógyszereket, amelyeket a korábbi években szedtek, és azokat ki tudják-e váltani.
Stressz: kettős támadás
A légúti betegek már tapasztalhatták, hogy stresszhelyzetben felerősödnek a tüneteik. Asztmásoknál akár rohamot is provokálhat, de az allergiásoknak is több gyógyszerre lehet szükségük a tünetmentességhez, stresszes időszakban. Kutatások igazolják, hogy a tartós stressz, az aggódás és az idegesség emellett csökkenti az immunrendszer védekezőképességét is. Ezáltal védtelenebbé válunk a kórokozókkal szemben és nehezebben tudjuk a fertőzéseket is leküzdeni.
A testet és a lelket is kezelni kell
A koronavírus fertőzés a krónikus légúti betegekre fokozott veszélyt jelent. Annak érdekében, hogy a kockázatot minimalizáljuk, először is fontos, hogy az alapbetegség megfelelően legyen kezelve. A kezelőorvos által javasolt gyógyszereket ezért a megadott dózisban szükséges az allergiás, asztmás és COPD-s vagy egyéb krónikus légúti betegségben szenvedőknek szedni. Emellett azonban nagyon lényeges nemcsak a testi, hanem a lelki tüneteket is kezelni.
Szorongásaink 5 fő területe
- Az izoláció növeli a stressz és a szorongást a légúti betegek tünetei romolhatnak. A járványhelyzettel kapcsolatban szorongunk a járvány terjedése és amiatt, hogy mi is elkaphatjuk a fertőzést.
- Aggódunk szeretteinkért, a híradásokban látott képekre gondolunk, rossz érzéssel tölt el bennünket, hogy nem lehetünk mellettük, ha esetleg kórházi kezelésre szorulnak.
- Tartunk a járvány gazdasági következményeitől, munkahelyünk elvesztésétől.
- Szorongunk az izoláció, a személyes életterünk csökkenése miatt.
- Hirtelen változott meg az életünk, félünk az ismeretlentől. Szorongunk a kiszámíthatatlanság érzése miatt, hogy nem látjuk a végét, és úgy érezzük egyénileg nem tudjuk kontrollálni és irányítani a ránk váró nehézségeket.
Hogyan csökkenthetjük a szorongást?
A krónikus légúti betegeknek megnyugtató a betegségük felett érzett kontroll. Ehhez fontos, hogy jól beállítsák a gyógyszereiket, hogy tünetmentesek legyenek. Jelen helyzetben erre távkonzultáció útján van lehetőség.
A tünetmentesség mellett a lelki egyensúlyt is meg kell teremtenünk ebben a helyzetben. Az elbagatellizálás épp úgy káros, mint a túlzott aggódás. Fontos, hogy a sokkoló, bénító hírek mellett ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a koronavírus fertőzöttek 80 százaléka enyhe lefolyású betegségen esik át. A napi statisztikában ne csak a fertőzések, hanem a gyógyultak számának növekedését is kövessük figyelemmel.
A bizonytalanság érzés csökkenthetjük azzal, ha tudjuk, mit kell megtennünk a fertőzés megelőzéséért. Tartsuk be a megelőzésre vonatkozószükséges egészségügyi, higiénés előírásokat.
Egzisztenciális szorongás ellen először is tudatosítsuk magunkban, hogy a járvány időszaka átmeneti, néhány hónap múlva újra indul az életünk. Használjuk a jelenlegi időszakot a kreatív újratervezésre, és lehetőségeink átgondolására.
Az izoláció most szükségszerű, ám hamar nyomasztóvá tud válni. A távolságtartás azonban csak a fizikai érintkezésre vonatkozik, a virtuális kapcsolattartást nem zárja ki. Interneten, telefonon keresztül együtt ebédelés, beszélgetés a lehetőségünk arra, hogy ebben az időszakban egymásban tartsuk a lelket.
A jelenlegi helyzettel jár a bizonytalanság. Korábbi életünk jelentősen megváltozott, nem tudjuk, mi vár ránk, meddig tart ez a járványos időszak. Az első sokkhatást követően azonban kezdjük el újra tervezni a napjainkat. Állítsunk össze napirendet, legyen benne hely munkának, tanulásnak, mozgásnak, szórakozásnak, pihenésnek és a szeretteinkkel való kapcsolattartásnak is!
