„Egyszerűen borzalom, komolyan mondom, nem tudom, mi lesz az idősekkel, de a nevemet meg az intézményemét le ne írja, mert ettől mindenki retteg” – így kezdődik a Népszava cikke, amelyben egy főváros környéki idősotthon vezetőjét kérdezték arról, miként gazdálkodják ki a rezsit és az élelmiszerárakat.

Szociális intézmények zárhatnak be, mert nem tudják fizetni a megemelt közületi rezsidíjakat. Volt olyan idősotthon-vezető, aki a minisztérium felé is jelezte: a rájuk zúdított rezsiemelés, a gyógyszerek, az élelmiszerek árának emelkedése, a felnőttpelenkára vonatkozó állami támogatás megszüntetése lehetetlen helyzetbe sodorja az intézményt és a lakókat. Válasz nem érkezett.

'Próbálunk mindenben spórolni. Kicseréltük az égőket a lámpákban, és kénytelenek voltunk havidíjat is emelni – folytatta a Budapest környéki intézmény vezetője. – Na, de azt sem lehet a végtelenségig! Mert emelhetjük mi, ha egyszer csak nem tudják kifizetni a hozzátartozók. Már így is probléma van egy-két embernél.'

Kapnak állami támogatást a működéshez, átlagban havi 60 ezer forintot lakónként, és a hozzátartozók fizetik a többi költséget. Minden bentlakónknak van tartásra képes és kötelezett hozzátartozója, aki vállalja a térítési díj megfizetését.

Több mint százan élnek a fenti intézményben. Azt mondja az intézményvezető, sokkal többen szeretnének bekerülni, hosszú a várólista. Az utóbbi hónapokban viszont többen visszamondták a jelentkezést bizonytalan anyagi helyzetre hivatkozva.

„Épp a napokban jött hozzám egy nő kétségbeesve, hogy segítsek. Az édesapja rosszul lett, bevitte a kórházba, de másnap reggel felhívták, hogy nem tudnak rajta segíteni, vigye el az apját, éspedig azonnal. Bement, és az édesapja összes holmija egy zsákba volt összedobálva. Jött hozzám, hogy idehozhatná-e, de mondtam, hogy nincs hely. A demenseket, a mozgássérülteket, az alzheimereseket egyáltalán nem lehet elhelyezni.” 

De nem csak ez a baj. Az intézményvezető arról panaszkodott, hogy hiába keres ápolónőt, takarítónőt, konyhalányt, szakácsot, a hirdetésre nem jelentkezik senki. – Elmennek az emberek. Átmennek Ausztriába, Szlovákiába, Romániába dolgozni. Komolyan mondom, nem tudom, mi lesz az időseket ellátó intézményekkel! A nadrágszíjon tovább húzni már nem tudunk. A szociális törvény pedig szerintem előrevetíti, hogy az állam teljesen ki akar szállni erről a területről. Fogalmam sincs, hova fogják majd tenni az ellátásra, felügyeletre szoruló időseket a hozzátartozók…” – fejezte ki aggodalmát a közeljövőt illetően.

– Nincs más választásunk, meg kell emelnünk a havi térítési díjat, a napi 6400 forint helyett 8050 forintot kérünk a lakóktól – erről már a veresegyházi Őszi Liget Idősek Otthona gazdasági vezetője beszélt. Vörös Tünde elmondta, hogy termálvízzel fűtenek, a havi fűtésszámla és az elektromos áram díja is ötszörösére emelkedett, ez a havidíjakat több millió forinttal emelte meg. 

Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának vezetője szerint elsősorban a fűtési költségek emelkedése miatt kerültek nehéz helyzetbe az idősotthonok vezetői. Kénytelenek változtatni a térítési költségen, a különbözet megfizetésére pedig akár a hozzátartozókat is kötelezhetik, amit, ha nem tudnak már fizetni, be is perelhetik őket.

– Ne felejtsük el, hogy az új szociá­lis törvény szerint a gondoskodási sorrendben első helyre kerültek a hozzátartozók, és utolsó helyen van az állam.

Ám nemcsak ez a baj. Az infláció miatt sok idős ember számára az otthoni megélhetés egyre kilátástalanabb. Szívesen bemennének egy állami- vagy egy önkormányzati idősek otthonába, de választási lehetőségük nincs, mert a várólista nagyon hosszú.

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!