Az oltás hatékonyságát mutató százalékok láttán joggal gondolhatnánk, hogy pl. a 95 %-os hatékonyság azt jelenti, hogy minden 100 beoltott emberből 95 védett lesz a betegséggel szemben. De ebben az esetben a matematika nem egészen így működik...
A híradásokból tudhatóan azt feltételezhetnénk tehát, hogy ezek a vakcinák, amelyekkel egyeseket akár heteken belül beolthatnak, száz emberből 95-öt meg fognak (mert meg tudnak) védeni. De valójában a vizsgálatokból nem ez következik. Az, hogy az oltóanyagok a való világban egészen pontosan hogyan is fognak teljesíteni, számtalan olyan tényezőn múlik, amelyekre e pillanatban nincs is válaszunk. Ilyen kérdés, hogy a beoltott személynél az oltás ellenére kialakulhat-e tünetmentes fertőzés, és egyáltalán hány embert fognak tudni beoltani.
Mire utal az, amikor a gyógyszercégek azt állítják, hogy vakcinájuk 95 százalékosan hatékony?
A magyarázat felvázolásánál induljunk ki abból, hogy a vizsgálatok alaplogikáját régen, legalább egy évszázaddal ezelőtt dolgozták ki a statisztikusok. A bevett eljárás szerint: a kutatók beoltanak x számú embert, mialatt ugyancsak x számúnak placebót adnak. Aztán várakoznak. Azt várják, hogy a résztvevők körében történjen megbetegedés.
A következő lépés, hogy felfedik, ki melyik vizsgálati ágon volt, és megnézik, mennyi tünetes jött a két különböző csoportból.
A Pfizer esetét figyelembe véve, ők 43.661 önkéntest toboroztak, és addig vártak, amíg 170 személynél mutatkoztak a COVID-19 tünetei és lett pozitív a tesztjük. Kiderült, a 170 esetből csak 8 olyan személy volt, aki a valódi vakcinát kapta, a többi 162 viszont a placebó ágon volt. A Pfizer kutatói az önkéntesek egy-egy csoportjában megbetegedettek számából kalkulálták ki az arányokat. Kis számokról van szó mindkét csoportban, viszont a nem valódi oltóanyagot kapott önkénteseknél a betegek részaránya sokkal magasabb volt, mint a beoltottaknál.
Ezt követően a tudósok meghatározták a vírusfertőzöttek két csoportja közötti relatív különbséget, és tudományos értelemben ezt fejezték ki mint hatékonysági értéket. Ha nincs különbség a vakcina és a placebo csoport között, ez az érték nulla. Ha viszont a beoltottak közül senki nem betegszik meg (másképpen, ha egyetlen betegről sem derül ki, hogy a beoltottak csoportjába tartozik), akkor a hatékonyság 100 százalék.
A 95% természetesen meggyőző bizonyítéka annak, hogy adott oltóanyag jól működik. Azonban ez a szám nem arról szól (nem azt mutatja), hogy milyenek általában véve annak az embernek a megbetegedési esélyei, aki beoltatja magát. Továbbá azt sem jelzi előre, hogy abban a kérdésben milyen jól fog teljesíteni a vakcina, hogy lejjebb viszi-e a megbetegedések számát, vagy hogy csökkenti-e a járványt adott országban (pl. elsőként is az USA-ban, ahol szélesebb körben megkezdik a lakosság beoltását). Forrás: webbeteg
A magyarok számára elérhető/elérhetővé váló Covid vakcinákat összehasonlító táblázat.
