A nyugdíjrendszert is 'finomhangolná' a Magyar Nemzeti Bank.
Egy hete tette közzé a jegybank 144 pontból álló javaslatcsomagját, mely a összetett gazdaságfejlesztési csomagra ad ötleteket. Ebben a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára is javaslatokat tesznek: a javaslatban a nyugdíjszámítás módját is újragondolnák, valamint javasolják, hogy kössék a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz. Ha ez azonban így történne, az azt jelentené, hogy drasztikusan megemelkedne a jelenleg 65 éves korhatár, mert a várható élettartam férfiaknál 72, nőknél 78 év.
„Legalább egy évtizedig nem kellene hozzányúlni a korhatár emeléséhez, mert egy emelési ciklus végén vagyunk. 10 éve 62 év volt a korhatár, lassú és folyamatos emeléssel ez nőtt 65 évre, és ez gyorsabb tempó, mint amennyire a várható élettartam növekedett' – mondta Farkas András nyugdíjszakértő.
- Ha ma egy férfi megérte a 65 éves kort, és jogosult a nyugdíjra, még nagyjából 14 évet „számolhat” magának, de ennek csak a felét tölti általában egészségesen, a többi már súlyos betegségekkel terhelt. Ez az arány ráadásul még rosszabb a nőknél, ott a 65 év után még általában 18 évet él, de abból csak nyolcat tölthet egészségben - mondta Farkas András. Szerinte sokkal inkább az egészségben töltött éveket kellene mérni, ugyanis ezzel a jelenlegi módszerrel egy idő után nem lesz egészséges nyugdíjas Magyarországon.
Számos nyugati példa is létezik, amelynek az átvételét, használhatóságát érdemes lenne itthon is megnézni.
„Rengeteg olyan idős ember van, aki a nyugdíjkorhatár előtt akár már évekkel sem képes dolgozni önhibáján kívül, csakhogy Magyarországon éppen tíz éve, 2012 óta nem lehet élni a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével. Hollandiában például el lehet menni idő előtt nyugdíjba, csak a kapott juttatást büntetés terheli, de aki előbb szeretni nyugalomba vonulni, az vállalja azt, hogy emiatt a többieknél kevesebb juttatást kap.'
A szakértő szerint az jó ötlet, hogy a számítás rendszerét is finomhangolná a jegybank, szükség is van egy új rendszerre. „A nyugdíjak számításához jó módszer a valorizáció, vagyis amikor úgy számolják ki a nyugdíjakat, hogy az értékváltozásokat is követik. A kereseteket 1988-as szint óta nézik meg, tehát ha valaki mondjuk abban az évben évi százezer forintot keresett, akkor az körülbelül 3-4 millió forintos keresetnek van számolva. Ehhez azért kell hozzányúlni, mert 2014 óta a keresetek gyorsabban nőttek az inflációnál, ez pedig súlyos aránytalanságokat eredményez: akinek 2014-ben állapították meg a havi nyugdíj összegét, akár 70-80 ezerrel kevesebbet kap, mint a frissen megállapított nyugdíjak esetében.”
Arra is szükség lenne, hogy az állam tovább bátorítsa munkára a nyugdíjkorhatár elérése utáni embereket is, bár erre most is számos módszer van.
Most sokkal jobban megéri a nyugdíj mellett is dolgozni, hiszen egyrészt semmilyen járulék nem terheli sem a munkavállalót vagy a munkáltatót, másrészt jóval többet kapnak így, mintha nem igényelnék a nyugdíjat, és folytatnák a munkát az évi hat százaléknyi nyugdíjbónuszért.
A javaslat azzal nem számolt, hogy a nők korkedvezményes nyugdíja annyira népszerű, hogy a jogosultak kétharmada igényli, tehát a nők java része esetében fel sem merül, hogy tovább legyenek jelen a munkaerőpiacon.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
