2024-ben módosulnak a nyugdíjelőlegre, a nyugdíjmegállapítási határidőre és a nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok
1.
Ha valaki a nyugdíját 2024. január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal kéri megállapítani, akkor a nyugdíja alapját képező nettó életpálya átlagkeresetét a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzókkal kell kiszámítani. Ezekről a szorzókról azonban csak 2024. március végén vagy április elején jelenik meg kormányrendelet, így a korábban benyújtott nyugdíjigények alapján, 2024. januárra vagy februárra eső megállapítási kezdőnappal igényelt nyugdíjak végleges összegét jellemzően nem lehet a nyugdíj megállapításra rendelkezésre álló 60 napos általános ügyintézési határidőn belül kiszámítani.
Ilyen esetben az ügyintézési határidő a korábbi szabályozás szerint 2024. április 15-én telt volna le, de az új szabályozás ennél rugalmasabbá vált, így az ügyintézési határidő
a 2024-ben alkalmazandó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le.
A valorizációs kormányrendeletek jellemzően minden évben március második felében jelentek meg, tavaly azonban április elejére csúszott a rendelet megjelenése. Remélhetőleg a módosításnak nem az az indoka, hogy a valorizációs kormányrendelet kiadását még későbbre kívánják a jövőben halasztani.
2.
Ha a nyugdíjra való jogosultság fennáll, de a nyugdíj összege a 2024. évi nyugdíj megállapításához tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjat megállapító hatóság (kormányhivatal) nyugdíjelőleget állapít meg. Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő.
Nyugdíjelőleget leggyakrabban a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva, az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve
nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.
A nyugdíjelőlegre vonatkozó szabályozás eljárási szempontból annyiban változott, hogy nem határozattal, hanem végzéssel kell hivatalból megállapítani az összegét a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. (A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás egyéb döntéseit pedig végzésben hozza meg.)
Teljesen új rendelkezés, hogy ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.
A kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.
A jogorvoslatot érintő rendelkezés, hogy a nyugellátás megállapításakor a nyugdíj megállapító hatóságot a nyugdíjelőleget megállapító végzésben foglaltak nem kötik, kivéve, ha a végzést a bíróság már elbírálta. Ha új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíj megállapító hatóság tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a bíróság a határozatában foglaltaktól eltérhet.
3.
A nyugdíj szüneteltetési szabályokat kiterjesztették a 2024. január 1. napján létrejött köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban nyugdíj mellett költségvetési intézményben dolgozókra is, hacsak nem mentesíti őket kormányrendelet e szüneteltetési kényszer alól.
