Egy betegség meggyógyítása azt jelenti, hogy megszüntetjük az okát. Amikor egy betegség meggyógyul, akkor a tünetek nem térnek vissza a kezelés megszüntetése után. Ez pedig nem igaz a gyomorégés elleni gyógyszerek esetében. Ahogy a páciens abbahagyja a szedésüket, a tünetek visszatérnek, és gyakran még erősebbek, mint a gyógyszerszedés megkezdése előtt voltak.

A gyomor bejáratánál található egy szelep, amely valójában egy izomgyűrű (zárógyűrű). Ez az alsó nyelőcső záróizma, vagy angol elnevezése után LES – lower esophageal sphincter. Normális esetben ez a záróizom összehúzódik és bezárul, amint az étel keresztülhaladt rajta.

Amennyiben a LES nem zár teljes mértékben vagy túl gyakran nyílik ki, úgy gyomorsav kerülhet, visszarámolhat a nyelőcsőbe. (A képen a sárga mezőben lévő állapot.) Ez gyomorégés szerű tüneteket okozhat. Amennyiben ennek előfordulása gyakoribb, mint heti két alkalom és hosszú ideje fennáll a probléma, úgy már reflux betegségről van szó, vagy más néven gastroesophagealis reflux (GERD) betegségről.

A gastroesophagealis reflux a nyelőcső gyulladását eredményezheti a folytonos és ismétlődő savas irritációval. A tartósan fennálló GERD a nyelőcső rákos betegségének kialakulásához vezethet.

Ha megkérdezzük az utca emberét, hogy mi okozza a gyomorégést, akkor ezt fogja válaszolni: 'A túl sok gyomorsav.' A reklámok többsége is ezt sugallja. De ez hibás megközelítés: a gyomorégés és a GERD előfordulása az életkor előrehaladtával nő, míg a gyomorsav szint általában csökken.

Szemben a közhiedelemmel, a a gyomorsav kiválasztás az életkor előrehaladtával csökken.

Kutatások bizonyítják, hogy a 60 feletti nők és férfiak több mint 30%-a szenved atrophiás gastritis-ben. Ezt a kondíciót a gyomorsav kiválasztás csökkenése vagy teljes megszűnése jellemzi. Egy másik tanulmány azt találta, hogy a 80 év fölötti nők 40%-a egyáltalán nem termel gyomorsavat.

Ha a gyomorégést a túl sok gyomorsav okozná, akkor nem az idősek, hanem a tinédzserek kapkodnák befelé a savlekötő gyógyszert. Azonban ennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk.

'Amikor alaposan megvizsgáljuk azokat a negyvenen túli embereket, aki gyomorégéstől és puffadástól szenvednek, akkor kiderül, hogy több mint 90 %-nál elégtelen gyomorsav termelést találunk.'

Ugyan a gyógyszergyárak pontosan tisztában vannak azzal, hogy a nyelőcső refluxot (GERD-et) nem a túl sok gyomorsav okozza, és hogy az alacsony gyomorsav szint súlyos egészségi problémákat és komplikációkat okozhat, mégis folytatják a milliárd dollárokat érő savlekötők árusítását a gyanútlan tömegeknek. És ami még ennél is rosszabb, ezek az erős gyógyszerek már recept nélkül is megvásárolhatók, így a használatuk veszélyeire semmilyen felszólítás nem hívja fel a figyelmet.

A médiában és a közvéleményben még mindig népszerű az az elmélet, hogy a gyomorégést a túl sok gyomorsav okozza. De bárki, aki ismeri a tudományos irodalmat, megmondhatja, hogy a gyomorégést és a GERD-t nem sorolják a túlzott gyomorsav szint miatt kialakult betegségek közé.

Az alábbi életmódbeli tanácsok javasolhatók, amelyek betartása enyhe esetekben elősegítheti a GERD javulását:

  • az ágyfej megemelése;
  • testsúlycsökkentés;
  • a szoros ruházat kerülése;
  • a LES nyomását csökkentő ételek-italok (fűszerek, zsíros ételek, csokoládé, kávé, alkohol) kerülése;
  • étkezések után a fekvő helyzet elkerülése;
  • a késő esti étkezések elhagyása;
  • a dohányzás mellőzése;
  • bizonyos gyógyszerek kerülése.
  • lassú étkezés, alapos rágás.

Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy az életmódbeli tanácsokat a betegek jelentős része nem képes maradéktalanul betartani.
Egyszerűbbnek tűnik a savcsökkentők beszedése. Viszont ez a 'kényelmes' megoldás számos későbbi betegség melegágya.

Egy belgyógyász így számolt be a tapasztalatairól:

Amikor elmagyarázom a pácienseimnek, hogy a GERD-t a túl kevés és nem a túl sok gyomorsav okozza, eleinte kétkednek. 'Ha ez igaz', mondják, 'akkor miért hoz enyhülést, ha beveszem a savlekötőmet?' Nem titkolom, hogy a gyomorégés és a GERD tüneteit a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav okozza. Azzal sem vitatkozom, hogy a gyomorsav szintet csökkentő vagy elimináló gyógyszerek enyhítik a tüneteket.

Amit meg kell értenünk, az az, hogy bármilyen mennyiségű sav problémát okoz a nyelőcsőben. Ez azért van, mert a nyelőcső érzékeny nyálkahártyája nem véd a sav ellen úgy, mint a gyomoré. Nem szükséges túl sok gyomorsav ahhoz, hogy gyomorégést okozzon.

Hibás következtetés

A nyugati orvoslás gyakran a tünetek elnyomására koncentrál, anélkül, hogy figyelmet szentelne annak a kérdésnek, hogy mi okozta őket eredetileg. Ennek a megközelítésnek a félrevezető mivolta világosan megnyilvánul abban a gyakorlatban, hogy a gyomorégést és a GERD-t savlekötő gyógyszerekkel kezelik, amikor a problémát az elégtelen mennyiségű gyomorsav okozza!

De hát akkor mi van a háttérben?

Az általános tudományos elmélet szerint a GERD-t a nyelőcső alsó végét és a gyomrot elválasztó simaizomból álló alsó nyelőcső zárógyűrű, más néven cardia működési zavara okozza. Ez a záróizom normális esetben szélesre nyílik, hogy a lenyelt étel és ital könnyen átjuthasson a gyomorba. A büfögésen kívül ez az egyetlen eset, amikor a zárógyűrűnek nyitva kell lennie.

Ha a zárógyűrű jól működik, akkor mindegy, hogy mennyi sav van a gyomrunkban, az nem fog visszajutni a nyelőcsőbe. De ha működési zavar lép fel, mint a GERD esetében, akkor a gyomorsav visszakerül a nyelőcsőbe és károsítja annak érzékeny belső falát.

És itt van a kulcs pont. Mindegy, hogy mennyi sav van a gyomorban. A nyelőcsőben egészen kis mennyiség is komoly károkat tud okozni. Nem úgy, mint a gyomor, a nyelőcső belső fala nem védett a sav ellen.

A gastro-oesophagealis (gyomor-nyelőcső) reflux betegséget erős savlekötőkkel kezelni soha nem lesz ideális megoldás, mert a savkiválasztás nem az elsőszámú mögöttes rendellenesség.

A tudományos irodalomban elfogadott tény, hogy a GERD-t a megnövekedett hasüregi nyomás okozza. Savas reflux akkor alakul ki, amikor a hasüregi nyomás gyomor felfújódást okoz és ez felnyomja a gyomor tartalmát a savval együtt a cardián keresztül a nyelőcsőbe.

A jelenlegi gondolatmenet szerint a kiváltó okok között szerepel a túlzott evés, az elhízottság, az evés után való hajolgatás, lefekvés, illetve a fűszeres vagy zsíros ételek fogyasztása.

A hasüregi nyomás (és így a gyomorégés és a GERD) két  valós oka:

1. a baktériumok túlszaporodása

2. a szénhidrátok elégtelen emésztése

És itt jön a meglepetés: mindkettőt részben az alacsony gyomorsav szint okozza! Gondoljunk bele, mit művelünk a szervezettel, ha egy gyógyszerrel még lejjebb toljuk a gyomorsav szintjét.

Az elégtelenül emésztett szénhidrátok erjedése gázokat termel. A gáz megnöveli a hasüregen belüli nyomást, ez pedig a savas reflux és a GERD kiváltó oka.

Amikor a gyomorsav szint elégséges és kevés az elfogyasztott szénhidrát mennyisége, akkor a szénhidrátok rendesen lebomlanak glukózzá, és gyorsan felszívódnak a vékonybélbe, mielőtt a mikróbák megerjesztenék őket. De ha a gyomorsav szint túl alacsony és/vagy túlzott a szénhidrát fogyasztás, egy részük kimarad a felszívódásból és a bélrendszeri mikróbák erjeszteni kezdik.

Ördögi kör: a hidrogén gáz szerepe

A hidrogén (H2) egy a szénhidrátok bakteriális erjedéseáltal termelt gáz. Érdekességként jehyezzük meg, hogy bélrendszert érintő műtétek alatt robbanások is történnek a magas hidrogén gáz termelődés miatt. 

Minél több emésztetlen szénhidrát van a belekben, annál több hidrogén gázt termelnek a baktériumok. Minél több hidrogén gáz termelődik, annál több baktérium fog termelődni. És minél több baktérium van a belekben, annál több gázt fog termelni az emésztetlen szénhidrát erjedése. Az egész egy ördögi körré válik.

Milyen tünetei vannak a reflux betegségnek?

A leggyakoribb tünet az égő fájdalom vagy kellemetlen érzés, amely a gyomorból ered, de kiterjedhet a hasra, mellkasra, de akár a torokban is érezhető, hétköznapian gyomorégésnek hívjuk. A gyomorégés okozta fájdalom lehet éles, égő vagy szorító. Gyomorégés rendszerint étkezés után jelentkezik, amelyet felfokoz az előre hajlás vagy a fekvés. Egy másik gyakori tünet a visszaáramlás. Ekkor a gyomorsav a nyelőcsőbe kerülve keserű ízt eredményez a torokban és szájban.

A reflux egyéb tünetei:

  • Kellemetlen lehelet

  • Fogak károsodása

  • Puffadás

  • Nyelési nehézség – olyan érzés, mintha étel ragadt volna a torokban

  • Véres vagy fekete széklet

  • Véres hányás

  • Múlni nem akaró csuklás

  • Hányinger

  • Ismeretlen eredetű fogyás

  • Krónikus torokfájás, rekedtség, köhögés

Összefoglalva:

A GERD-t a gyomorban megnövekedett nyomás okozza, ami a zárógyűrű rendellenes működéséhez vezet. A megnövekedett nyomás a bakteriális túlszaporodás és a szénhidrátok elégtelen emésztésének következménye. Mindkét jelenséget az alacsony gyomorsav szint váltja ki. Mind a bakteriális terhelés, mind a szénhidrát bevitel csökkentése jelentősen javítja, és bizonyos esetekben teljesen meggyógyítja a savas refluxot és a GERD-t.

A gyomorégéssel vagy GERD-val küszködő páciensek jól reagálnak a sósav tartalmú gyógykészítményekre. Ha ezeket a problémákat a túl magas gyomorsav okozná, akkor ennek pont az ellenkezője lenne igaz.

Sajnos a gyógyszergyárak nem érdekeltek a gyógyulásban, hiszen az nem jövedelmező. Sokkal profitábilisabb dolog olyan gyógyszereket árulni, amelyeket az emberek életük végéig szedhetnek, mint táplálkozási és életmódbeli változásokat javasolni, amelyek megoldják a problémát.

(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!