Mindenki tapasztalt már olyat, hogy tompának érezte az agyát, nehezére esett gondolkodni - például egy betegség után, hosszan tartó fizikai vagy szellemi terhelést követően, valamilyen gyógyszer hatására vagy egy átmulatott éjszaka után. De ez a tompaság csak átmeneti. A ködös agy viszont hetek, hónapok, sőt évek alatt sem múlik el. Vannak, akiknek memóriaproblémái vannak, mások nem tudnak koncentrálni, megint mások pedig egyszerűen csak rettentően fáradtnak érzik magukat. Ezek mind a ködös agy gyűjtőfogalomba eső panaszok.
Az agyi köd fogalma az 1800-as évek elejére nyúlik vissza, amikor Georg Greiner német orvos először használta az 'értelem elködösödése' vagy 'a tudat homályossá válása' kifejezéseket. Az agyi köd, mint szakszó, azóta is időről időre felbukkan a lomha agyműködés leírására, de igazán az 1990-es években terjedt el a krónikus fáradtság szindrómával és bizonyos autoimmun betegségekkel kapcsolatos tünetek leírására.
A ködös agy nem önálló betegség, és nincsenek is egzakt kritériumok, amelyek alapján diagnosztizálni lehetne. Ha valakinek a gondolkodása, a memóriája és a koncentrálóképessége nem úgy működik, ahogy korábban, akkor használhatjuk ezt a meghatározást.
A hátterében az agy nehezen leírható gyulladási folyamata áll.
Több olyan betegségről és állapotról tudunk, amelyek ködös aggyal járhatnak:
- a különböző allergiák
- a menopauza
- a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD)
- a veseelégtelenség
- a szorongás vagy a depresszió.
Mit tehetünk ellene?
Mind az alvás, mind az egészséges táplálkozás, mind pedig a sportolás csökkenti a szervezet, és azon belül az agy gyulladásszintjét.
Az életmódváltás gyakran segít. Az alvási szokások megváltoztatása például jó kezdet lehet, mivel az alváshiány hozzájárul a ködös agyra jellemző lelassulással és tompasággal. Az étrend megváltoztatása és a rendszeres mozgás ugyancsak segíthet.
Ami jó a szívnek, az jó az agynak is. Ilyenek például a gyulladáscsökkentő étrendek, pl. a mediterrán diéta, és a fizikai aktivitás. Fizikailag aktívnak lenni az egyik legjobb dolog, amit az ember az agya egészségének a megőrzéséért tehet.
Eleinte elég, ha csak rövid sétákat teszünk, és később fokozatosan emelhetjük a mozgás mennyiségét és intenzitását.
Öt dolog, amire figyeljünk!
1. Az agy gyulladásszintjét a lowcarb vagy paleolit táplálkozás is csökkenti, mivel a szervezetszintű gyulladást a hasi zsírból felszabaduló gyulladásfaktorok okozzák.
2. Fokozatosan csökkentsük a finomított (gyorsan felszívódó) szénhidrátok fogyasztását (cukor, gabonafélék, rizs, kukorica, burgonya, stb.).
3. Iktassuk ki az étkezésből a gyulladáskeltő növényi olajokat (de jó az olíva, a kókuszolaj és az állati zsírok, vaj).
4. Gyulladáscsökkentő az omega-3, ami egyben az agy 25%-át alkotja. Gondoskodjunk arról, hogy jusson elég a szervezetünkbe!
5. Szintén gyulladáscsökkentő az agyban a D-vitamin. Ha nem napozunk, minden 13 testsúly kilogrammra szedjünk 2000 NE-t. A D-vitaminszedés önmagában azonban kevés. Hogy a D-vitamin hasznosuljon, szükség van magnéziumra és A-vitaminra is.
Ha a fenti tanácsok közül minél többet sikerül megfogadni, rövid időn belül pozitív változások indulnak el a szervezetünkben. Az agyi köd ezzel együtt továbbra is bonyolult és rejtélyes probléma, aminek megfejtésén még dolgoznak a kutatók. Forrás
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
