A néhai köztársasági elnök, Göncz Árpád felesége életének 97. évében halt meg, családja körében. Négy gyermeke, hat unokája, kilenc dédunokája gyászolja.
Magyarország első köztársasági elnöke a rendszerváltás óta eltelt évtizedek legnépszerűbb politikusa volt. 94 éves korában érte a halál.
Göncz Árpádné 1923. november 16-án született Győrben. Lánykori neve: Göntér Mária Zsuzsannaként. Apja Göntér Gyula, minisztériumi főtisztviselő nagyapja pedig Göntér Gábor Endre író, tanító volt.
Göncz Árpáddal gimnazista éveik alatt ismerkedtek meg. Így emlékezett erre:
'Én tizenhárom éves voltam, Árpád tizenöt. Ő a Werbőczybe járt iskolába, én az Orsolya nővérekhez, és szombatonként a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tornatermében, a tánciskolában találkoztunk. Árpád nagyon rosszul táncolt és rendszerint az édesanyám mellett ült a kispadon; őt szórakoztatta. Aztán jöttek a nehéz évek... Édesapámat a Pénzügyminisztériummal Sopronba telepítették, Árpádot pedig elvitték katonának. Onnan megszökött, és beállt egy ellenálló alakulathoz, megsebesült, majd elfogták, de a fogságba vezényelt menetből is sikerült kijutnia.
1947. január 14-én házasodtak össze Budapesten. Hatvannyolc évet éltek együtt.
Göncz Árpádné az elsők között vett részt a hazai szociális munkások képzésében, majd nagy energiával fordult az elesett, a sérült és a hátrányos helyzetű emberek felé, bekapcsolódott az őket segítő civil szerveződések tevékenységébe.
Férjével 1993-ban létrehozták a Kézenfogva Alapítványt, sok éven át a kuratórium elnökeként vezette azt.
Személyesen is sokat tett az értelmi és halmozottan sérült gyermekek sorsának, gondozásuk és fejlesztésük körülményeinek jobbításáért. Jelentős szerepe volt a fogyatékosok esélyegyenlőségét szorgalmazó, kedvező nemzetközi visszhangot kiváltó törvény megszületésében is.
