Idén novemberben a nyugdíjemelési korrekció mértéke a szeptember 8-án közzétett KSH-gyorstájékoztató alapján mindössze 1,8 százalék lesz, miközben az augusztusi infláció 15,6 százalék, az augusztusi nyugdíjas infláció 15,7 százalék, az éves várakozás 20 százalék.
A nyugdíjtörvény szerint az eddigi 5 + 3,9 százalékos nyugdíjemelést a fenti adatok közül a magasabb, 10,7 százalékos mértékre kell kiegészíteni,
így a korrekció mértéke 10,7 -(5 + 3,9) = 1,8 százalék.
A visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció a 2022. februárban kifizetett 13. havi nyugdíjra is jár, ennek megfelelően a novemberi – 1,8 százalékkal emelt összegű – nyugdíj mellé 11 havi korrekció érkezik egy összegben.
Persze ezt az adatot felülbírálhatja kedvezőbb mértékűre a kormányzat, ha akarja, mert az éves infláció mértéke a szakértői konszenzus szerint meg fogja haladni a 20 százalékot, vagyis az 1,8 százalékos emeléssel együtt is mindössze 10,7 százalékos összesített nyugdíjemelés édeskevés a nyugdíjasok számára, akik az emelések dacára elveszítik a nyugdíjuk vásárlóerejének legalább tíz százalékát.
Az idén várható 20 százalék fölötti infláció 2023. első negyedévében még tovább nőhet, így a jövő évre tervezett 5,2 százalékos pénzromlás már köszönőviszonyban sincs a valósággal.
A nyugdíjasok számára sötét hónapok jöhetnek, ha a kormányzat nem igazítja a realitásokhoz a boldog békeidőkben kialakított és a jelenlegi veszélyhelyzetben alkalmatlannak bizonyuló utólagos, több hónapos késéssel érkező és az exponenciálisan növekvő árakhoz igazodni képtelen nyugdíjemelési korrekciós eljárást.
A nyugdíjasok az 1,8 százalékos kiegészítő emelést (és a várhatóan érkező nyugdíjprémiumot) követően a juttatások ellenére szegényebbnek érzik majd magukat, ráadásul a szubjektív tényezők indulati hatásán túl valóban igazuk is lesz, hiszen a nyugdíjból a 2 évvel ezelőtti (!) nyugdíjas fogyasztói kosárban kimutatott 30 százalékos aránynál sokkal nagyobb arányban kell költeni az élelmiszerekre, amelyek árnövekedése az általános infláció duplájánál-triplájánál is magasabb lehet (augusztusban 30,9 százalék, egyes főbb tételek esetén 60-70 százalék), nem is beszélve a háztartási energiára fordított nyugdíjhányadról (a 2 évvel ezelőtti nyugdíjas fogyasztói kosárban mindössze 7,7 százalékot jelentett ez a tétel), amely szeptembertől brutálisan magasra nőhet. Pont azokban az évvégi hónapokban, amelyeknek az akár 20 százalékot is meghaladó inflációja percek alatt elégeti a nyugdíjak vásárlóértékét.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
