A jóléti társadalmakban egy becsülettel végigdolgozott élet és a gyerekek felnevelése után eljön az emberek életében az idő, amikor már csak magukkal és a párjukkal, valamint az élet élvezetével kell foglalkozniuk. Így utazhatnak, világot látnak, gyógyüdülőkbe járnak és jó éttermekben vacsoráznak. (Nem feltétlenül Magyarországra kell gondolni.)
Az ENSZ becslése szerint 2025-re 1,1 milliárdnyi 60 év feletti lesz a Földön. Ez közel kétszer annyi, mint a 2000-ben regisztrált adatok! Európa elöregedő társadalmaiban drasztikusan csökken a fiatalkorúak száma, miközben a nyugdíjasoké folyamatosan nő: ma a teljes európai lakosság 20 százaléka 60 év feletti.
Utazgató nyugdíjasok
A lakosság várható hosszabb élettartama és a születések számának csökkenése jellemzően a világ fejlett nyugati felét érintő probléma. ahol egyre nagyobb létszámú generációk kerülnek nyugdíjas korba úgy, hogy aktívak kívánnak maradni. Ezekben a társadalmakban már külön utazási irodák szakosodtak az egyre növekvő számú nyugdíjas korú turistára és ez az iparág jövedelmező üzletnek számít a turizmuson belül.
Nyugat-Európában és a tengerentúlon is bevett szokás ugyanis. hogy az év nagy részében utaznak a tehetős nyugdíjasok, akár úgy, hogy egy-két hétre kelnek útra évente több alkalommal, akár úgy, hogy melegebb éghajlatú vidékre költöznek az év bizonyos időszakában - gondoljunk például a Spanyol- vagy Olaszországban fenntartott házakra vagy a floridai nyugdíjas üdülőfalvakra, amelyek télen dugig megtelnek vendégekkel. Az utazási hajlandóság persze nagyban összefügg az anyagi lehetőségekkel. de a nyugati nyugdíjasok mentalitásukban is alapvetően különböznek a magyaroktól. A miénknél erősebben énközpontú társadalmakban nem éreznek lelkiismeret-furdalást az idős szülők, amikor az általuk megkeresett pénzt önmagukra költik és a gyerekeik sem néznek ferde szemmel rájuk. ha úgymond eldorbézolják az örökséget.
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
