A fűtésátalakítás tetemes költséggel jár majd. Hogy kinek kell állni a költségeket, egyelőre nem tudni.

Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, de 2020 után az lesz – hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián.

Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A gyermekek életesélyeit átlagosan 6–18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő.

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években átalakult a szállópor-szennyezettség kibocsátási oldala, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező – ismertette.

A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát. Az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért a lakossági égetés volt a felelős. Ezeket a tüzelőanyagokat ráadásul gyakran elavult berendezésekben, nem megfelelő tüzelési technikával égetik, ami tovább fokozza a károsanyag-kibocsátást. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is. Forrás


HA TETSZETT A CIKKÜNK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!