Nagy bajban leszünk, ha a munkavállalók járulékaiból már nem tudják fedezni a nyugdíjakat. 

Magyarországon sok vezető politikus, illetve közgazdász egyetért abban, hogy az ország elsődleges célja, hogy úrrá legyenek a demográfiai válságon. Ez persze nem is csoda, hiszen az elnéptelenedés óriási gazdasági problémákat okozhat akár már néhány évtizeden belül is. És bár a gyerekes háztartások arányát illetően nem tartozunk a sereghajtók közé Európában, tény, hogy a legtöbb magyar háztartásban csupán egyetlen gyermek található.
     
Orbán Viktor a választási eredmények utáni első sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az új kormányzat demográfiai központú lesz. Nem véletlen, hogy ennyire előtérbe került manapság a demográfiai kérdés, hiszen a súlyosan elöregedő társadalom Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent, ráadásul még a végét sem látni – írja a Pénzcentrum.

Mivel az elöregedést elsősorban az alacsony születésszám okozza, ezért kulcsfontosságú társadalompolitikai kihívás a születésszám további növelése - érveltek a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai is, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a Ratkó-unokák (akik kiugró számú generációnak tekinthetők) néhány éven belül elhagyják a szülőképes kort. Ennek hatására a szülőképes korú nők létszáma jelentős mértékben csökkenni fog, ami korlátot jelenthet a népességszám későbbi növelése tekintetében is.

Magyarországon arányaiban a háztartások 29 százalékában van gyerek, ami azt jelenti, hogy a valamivel több mint 4 millió háztartás közül, majd 1,2 millióban nevelnek gyereket.

Az összes háztartás több mint felében (605 000) csupán egyetlen gyermek van, míg csupán 423 ezer olyan háztartás van, ahol legalább két gyermekkel lehet számolni. A három vagy annál több gyerekes háztartások száma pedig kevesebb, mint az ötöde az egy gyerekesekének.

A társadalom elöregedésének talán legkézzelfoghatóbb következménye a várható nyugdíjkorhatár drasztikus növekedése. Magyarországon jelenleg ugyanis az úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van érvényben, melynek lényege hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát.

Könnyen belátható, hogy a katasztrófa akkor következik be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból már nem tudják fedezni a nyugdíjakat. 


HA TETSZETT A CIKKÜNK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!